Projekt cím

PRISM-Megelőzésközpontú, jogalapú megközelítés a mentális egészség támogatására a veszélyeztetett lakossági csoportok körében

Projektazonosító

101233316

Támogatási szerződés azonosító

101233316 — JA PRISM – EU4H-2024-JA-IBA-06

Projekt cím angolul

The Joint Action Prevention oriented RIghts-based approach to Support Mental health in vulnerable population groups

Támogató program

EU4Health

Támogatás a programból (Pénznem)

EUR

Támogatás a programból (összeg)

5,999,585,34 €

Projekt teljes költségvetése (összeg)

7,499,485,44 €

Az OKFŐ-re jutó támogatás a programból (összeg)

365,518,42 € 

Az OKFŐ-re jutó támogatás a programból (%)

292,411,74 € 80%

Az OKFŐ által biztosított önerő intézményi forrásból (%)

73,106,068 € 20%

Támogatást igénylő

ASOCIACIÓN INSTITUTO DE INVESTIGACIÓN EN SISTEMAS DE SALUD, BIOSISTEMAK

Főkedvezményezett

ASOCIACIÓN INSTITUTO DE INVESTIGACIÓN EN SISTEMAS DE SALUD, BIOSISTEMAK

Konzorciumi partnerek száma összesen

30 konzorciumi partner (BEN), 29 kapcsolt szervezet (AE), 1 társult partner (AP)

Háttér

A projekt általános célkitűzései

A projekt céljai

A mentális egészségi problémák világszerte sok embert érintenek. A COVID-19 világjárvány előtt becslések szerint legalább 970 millió ember szenvedett mentális betegségtől (az Európai Unióban 84 millió fő, azaz minden hatodik ember). A mentális zavarok előfordulása nem, illetve életkor szerint változik. A mentális betegségek terhei minden országban érintik az élet minden szakaszát: a korai életkorban a fejlődési és viselkedési zavarok jelentik a legnagyobb terhet, míg felnőtt- és időskorban a depressziós és szorongásos zavarok dominálnak. Összességében a legnagyobb teher a fiatal felnőttkorban jelentkezik.

A világon a mentális zavarok a legfőbb okai a csökkent életminőségben eltöltött éveknek (YLD), globálisan minden hatodik YLD (15,6%) mentális zavarokhoz köthető. A közvetlen kezelési költségeken túl a mentális zavarok számos közvetett költséggel járnak, például csökkent gazdasági termelékenységgel, magasabb munkanélküliségi rátával és egyéb gazdasági hatásokkal. Ezek a társadalmi költségek jelentősek lehetnek, gyakran meghaladják az egészségügyi kiadásokat.

A Világgazdasági Fórum kutatói szerint a rossz mentális egészségi állapot gazdasági költsége 2010-ben körülbelül 2,5 billió amerikai dollár volt, amelyből 1,7 billió a gazdasági termelékenység csökkenéséből, 0,8 billió pedig a közvetlen ellátási költségekből származott. Ez az összköltség 2030-ra várhatóan 6 billió dollárra nő, a társadalmi költségek emelkedésével együtt – ez több, mint amit a kutatók a rák, a cukorbetegség és a krónikus légzőszervi betegségek együttes költségeként becsültek. A közepes és alacsony jövedelmű országok (LMICs) a mentális egészségi állapotok költségeinek 35%-át viselik.

Ez az arány tovább nőtt a COVID-19 világjárvány, háborúk és következményeik, a klímaválság, a digitalizáció fokozódása, a munkanélküliség, a megélhetési költségek emelkedése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság következtében. 2022 tavaszán az adatok szerint az EU tagállamaiban átlagosan a felnőttek 55%-a tekinthető depresszió szempontjából veszélyeztetettnek.

Ha a mentális zavarokat nem ismerik fel és nem kezelik, az jelentős humán kockázatokkal és pénzügyi költségekkel jár, beleértve a negatív hatásokat az oktatási és foglalkoztatási eredményekre, valamint az érintettek életminőségére.

A konfliktusok, járványok, társadalmi igazságtalanság, diszkrimináció és hátrányos helyzet mind olyan makrokockázatok, amelyek újabb mentális zavarokat okozhatnak sokaknál, illetve súlyosbíthatják a már meglévőket.

Ezért különös figyelmet kell fordítani a sérülékeny és társadalmilag hátrányos helyzetű csoportokra – például gyermekekre, fiatalokra, idősekre, migránsokra, menekültekre, romákra, munkanélküliekre, LGBTQI+ személyekre, szerhasználókra és fogvatartottakra –, amennyiben valóban átfogó, személyre szabott, jogalapú mentális egészségügyi megközelítést kívánunk megvalósítani.

A JA PRISM közös fellépés hozzájárul a mentális betegségek terhének csökkentéséhez, különös tekintettel a sérülékeny csoportokra, a jó mentális egészség előmozdításával, a mentális problémák hatékony megelőzésével, valamint a mentális egészségügyi kezelésekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával 18 EU-tagállamban és 2 társult országban.

A JA PRISM támogatja a legjobb és ígéretes gyakorlatok új környezetbe történő átvitelét és bevezetését, amelyek az Európai Bizottság portálján szerepelnek, és a megelőzésre fókuszálnak. Ezek a gyakorlatok azonosítják a mentális egészség egyéni, társadalmi és strukturális meghatározóit, majd beavatkoznak a kockázatok csökkentése, a reziliencia építése és a mentális egészséget támogató környezetek kialakítása érdekében.

Mivel a mentális egészség meghatározóinak átalakítása gyakran túlmutat az egészségügyi szektor hatáskörén, a hatékony előmozdítás és megelőzés több szektort érintő együttműködéssé válik. Az egészségügyi szektor ebben úgy vesz részt, hogy beépíti a mentális egészség előmozdítását és megelőzését az egészségügyi szolgáltatásokba, valamint támogatja, kezdeményezi és – ahol szükséges – elősegíti a szektorok közötti együttműködést és koordinációt.

A JA PRISM három jó gyakorlat megvalósítását segíti elő, amelyek egyértelműen emberi jogi megközelítést alkalmaznak (mindenkinek – bárki legyen és bárhol éljen – joga van a lehető legmagasabb szintű mentális egészséghez). A célcsoportok közé tartoznak a gyermekek és serdülők, idősek, migránsok, szerhasználók és mentális problémákkal élő személyek.

A tagállamok preferenciái és prioritásai alapján az átvételre kerülő jó gyakorlatok az alábbi területekre fókuszálnak:

- öngyilkosság megelőzése (BIZI program),

- magány kezelése időskorban (Circle of Friends program),

- érzelmi jóllét elősegítése gyermekek és fiatalok körében (ABC-Act, Belong, Commit program)

A megvalósítás eszközei:

1. 61 helyszínen a helyi igényeknek megfelelően átalakított jó gyakorlat bevezetése,
2. egészség műveltséget és tudatosságot növelő tevékenységek,
3. tudásmegosztás és tapasztalatcsere,
4. kulcsszereplőkből álló hálózatok létrehozása és nemzetközi mentális egészség kezdeményezések közötti szinergiák kialakítása,
5. szakpolitikai megközelítések kidolgozása.

A JA PRISM konkrét célkitűzései két szinten kerülnek meghatározásra:

1. a közös fellépés szintjén, és
2. a megvalósítási helyszínek szintjén.

A közös fellépés szintjén megfogalmazott konkrét célkitűzések a következők:

- A jó mentális egészség előmozdítása és a mentális problémák megelőzése.

- A bizonyítékokon alapuló, innovatív, ígéretes és személyre szabott megközelítésekhez és beavatkozásokhoz való hozzáférés javítása a mentális egészségi problémák kezelésében, beleértve a közösségi ellátás és megközelítések fejlesztését is.

- Az életminőség javítása megfelelő és betegközpontú utógondozás révén, különös tekintettel az alapvető jogokra, valamint a megbélyegzés és a diszkrimináció kezelésére.

- A tagállamok támogatása abban, hogy átfogó megközelítést alkalmazzanak a mentális egészség terén a sérülékeny csoportok számára.

- Hozzájárulás az alkalmazott gyakorlatok és eredmények hosszú távú fenntarthatóságához országos szinten.

- A mentális egészséget támogató gyakorlatok új környezetbe történő átvitelének elősegítése a sérülékeny csoportok körében.

- A szinergiák és az együttműködés erősítése több, a mentális egészség előmozdítását támogató európai kezdeményezés között.

- A közös fellépés célkitűzéseinek, tevékenységeinek és eredményeinek hatékony terjesztése és kommunikációja nemzeti és nemzetközi szinten.

Munkacsomagok

A JA PRISM tevékenységei hét munkacsomagra (WP) oszlanak: négy átfogó munkacsomag, valamint három technikai munkacsomag, amelyek mindegyike egy-egy kiválasztott jó gyakorlat implementációját tűzte ki célul.

Munkacsomagok és feladatok bemutatása:

WP1: Koordináció

1.1 Technikai és pénzügyi koordináció, valamint a JA napi működésének irányítása
1.2 Konzorciumi találkozók és külső kapcsolattartás
1.3 Etikai és adatkezelési feladatok
1.4 Jogi ügyek kezelése

WP2: Kommunikáció és disszemináció

2.1 Kommunikációs és disszeminációsi stratégiák és tervek
2.2 Vizuális kommunikáció és promóciós anyagok
2.3 Projekt weboldal
2.4 Közösségi média tevékenység
2.5 Érdekhordozók feltérképezése és bevonása

WP3: Értékelés

3.1 A projekt előrehaladásának nyomon követése
3.2 Stratégia a gyakorlatok országok közötti átvitelére
3.3 Kiegészítő módszertan a mentális egészséggel kapcsolatos horizontális kérdések beépítésére
3.4 Hatásértékelés

 WP4: Fenntarthatóság

4.1 Fenntarthatósági eszköztár kidolgozása a bevált gyakorlatok átviteléhez
4.2 Sérülékeny csoportok és saját tapasztalattal rendelkező személyek bevonása
4.3 Szakmai közösség kialakítása
4.4 Szinergiák nemzetközi projektek, hálózatok és kezdeményezések között
4.5 Fenntarthatósági stratégia

WP5: A BIZI program implementációja

5.1 Helyzetelemzés
5.2 Helyi környezethez és igényekhez való alkalmazkodás
5.3 Mentális egészséggel kapcsolatos horizontális kérdések beépítése
5.4 Cselekvési tervek kidolgozása
5.5 Megvalósítás és nyomon követés

WP6: A Circle of Friends program implementációja

6.1 Helyzetelemzés
6.2 Helyi környezethez és igényekhez való alkalmazkodás
6.3 Mentális egészséggel kapcsolatos horizontális kérdések beépítése
6.4 Cselekvési tervek kidolgozása
6.5 Megvalósítás és nyomon követés

WP7: Az ABC - Act Belong Commit program implementációja

7.1 Helyzetelemzés
7.2 Helyi környezethez és igényekhez való alkalmazkodás
7.3 Mentális egészséggel kapcsolatos horizontális kérdések beépítése
7.4 Cselekvési tervek kidolgozása
7.5 Megvalósítás és nyomon követés

Az Országos Kórházi Főigazgatóság a Fenntarthatósági munkacsomagot (WP4) vezeti, társvezető a Kommunikációs és disszeminációs munkacsomagban (WP2), valamint a BIZI (WP5) és Circle of Friends (WP6) programokat adaptálja Magyarországon.

Projekt megvalósításának tényleges kezdete

2025.09.01.

Projekt fizikai befejezésének határideje

2028.08.31.

Projekt fizikai befejezésének tényleges határideje

2028.08.31.

Kötelező mondat

A PRISM közös fellépés az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség (HADEA) véleményét. Így ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.

Logo

A projekt weboldala

Közérdekű információk