A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. Ezt a helyzetet számos tényező okozza, mások mellett:
•    A területi-, társadalmi- és gazdasági egyenlőtlenségek, melyek csökkentésének gyakorlata nem kellően hatékony;
•    A lakosság egészségtudatossága és életmódja (amit jól demonstrál, hogy a betegségteher jelentős részét a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás alacsony szintje okozza);
•    A prevenciós tevékenység intenzitása és kiterjedtsége időben és térben is hullámzó, a szemlélet is inkább a “helyrehozásra”, és nem a megelőzésre fókuszál;
•    Az egészség megőrzésében és fejlesztésében kulcsszerepet játszó ágazati, területi és intézményi együttműködések nem kellően mélyek és koordináltak, a népegészségügy szervezeti keretei átalakulóban vannak;
•    A népegészségügyi feladatok ellátására rendelkezésre álló források szűkösek.

Más oldalról bizonyos területeken jó kezdeményezések és eredmények tapasztalhatók:
•    Az ágazatok közötti együttműködéshez jó elvi alapot biztosít a kormányzati és közigazgatási struktúra átalakítása (az Emberi Erőforrások Minisztériuma felelősségi területei közé tartozik az oktatás, az egészségügy, a szociális terület, a társadalmi felzárkózás, az ifjúságpolitika és a sport);
•    Szabályozott az iskolai egészségfejlesztés rendszere, tartalma, az ebben közreműködök együttműködése (igaz, az intézményi egészségfejlesztési programok tartalmáról, az ezek alapján végzett tevékenységekről, valamint a különböző szereplők kooperációjának eredményességéről még nincs elegendő visszajelzés);
•    Számos jó program, gyakorlat lelhető fel (ugyanakkor egyrészt ezek többsége csak egy-egy területre vagy célcsoportra koncentrált, a valóban hatékony, integrált programok hiányoznak, másrészt egyes kezdeményezések feltételrendszere nem biztosított kielégítő mértékben).

A projekt megvalósítása 4 alprojekten keresztül történik:

Népegészségügyi alprojekt: 
A hazai egészségfejlesztési gyakorlat hatékonyságának javítása szempontjából kiemelten fontos az egészségfejlesztési programok minőségbiztosítási rendszerének létrehozása, az előzetes megfelelőség-tanúsítás („program-akkreditáció”) rendszerének kialakítása, beleértve ebbe a területi felügyelet szakembereinek felkészítését is.

Tovább a részletes szakmai ismertetőhöz >>

Köznevelési alprojekt:
A hazai iskolai egészségfejlesztési rendszerről való ismereteink hiányosak, a legutóbbi vizsgálat 7 évvel ezelőtt történt, és az sem volt átfogó. Részben ismertek a valós szervezeti szükségletek, az iskolai egészségfejlesztés valós szakmai tartalmai csak részben ismertek. A cselevési, beavatkozási prioritás-területek meghatározása érdekében a legfontosabb ellátatlan rész-területek azonosítása, a forrásfelhasználás optimalizálása szempontjából is lényeges. A projekt során elkészítendő szakmai termékek validálása, a kialakításra kerülő modellek felhasználhatósága és valós körülmények közötti implementálhatósága érdekében a fejlesztési folyamat során szükséges a területen dolgozó pedagógusok, iskola-egészségügyi szakemberek bevonása a fejlesztési folyamatba, ill. a készülő dokumentumok tesztelésébe. Ugyanez a hálózat a jó gyakorlatok, megvalósítási technikák terjesztése szempontjából is vitális.

Tovább a részletes szakmai ismertetőhöz >>

Felsőoktatási alprojekt:
A projekt hosszút távú célja a felsőoktatásból kikerülő diplomások egészéggel kapcsolatos ismereteinek, későbbi szakmai pályafutásuk során végzett munkájuknak egészségre gyakorolt hatásainak tudatosítása. Létrejön az Egészségtudatos Egyetemek kritériumrendszere és hálózata, a magyarországi felsőoktatási szektor az egészségtudatosság irányába mozdul el. A képzési és kimeneti követelmények módosítása, ill. az azt megelőző részletes egészséghatás-becslés lehetőséget biztosít az oktatási programok egészség szempontú felülvizsgálatára, ill. az elkészülő oktatási modulok annak gyakorlati megvalósítására.

Tovább a részletes szakmai ismertetőhöz >>

Egészségfejlesztő Kórházak alprojekt:
A kórház intézménye számára olyan keret biztosítása, amely az egészségfejlesztést a kórházi minőségfejlesztési rendszer integráns részévé teszi. Ennek érdekében létrejön az egészségfejlesztő kórház hazai modelljének, szakmai követelményrendszereinek kialakítása, a kórházak szakmai támogatást kapnak intézményi egészségfejlesztési programjaik megtervezéséhez és bevezetéséhez a létrehozandó Egészséges Kórházakat Támogató Központtól.

Tovább a részletes szakmai ismertetőhöz >>