Az egészség-ismeretekre vonatkozó és az iskolai egészségfejlesztéshez kapcsolódó követelményrendszerrel kapcsolatos nemzetközi és hazai jó gyakorlatok összegyűjtése, megismerése, szakirodalom-elemzés és a jó gyakorlatok hazai adaptálása

• Az egészségfejlesztés hazai és nemzetközi jó gyakorlatainak szisztematikus feldolgozása, értékelése, az egymást erősítő, eredményes, terjeszthető tevékenységek és módszertanok struktúrába szervezése;
• Azon egészségfejlesztéssel kapcsolatos nehézségek, kockázatok feltárása, melyek megelőzésére a köznevelési rendszernek fel kell készítenie a tanulókat és a pedagógusokat;
• Cselekvési modellek kialakítása annak érdekében, hogy az eredmények mind szélesebb körben mozdítsák elő az egészségmegőrzést, és a pozitív hatások fenntarthatóságát;
• Megvalósíthatósági (implementációs) feltételek meghatározása annak érdekében, hogy a kísérleti kipróbálás során sikeresnek bizonyuló programok, megközelítések rendszerszinten is mély és fenntartható (tartós) hatást eredményezzenek, az adaptálás feltételeinek vizsgálata;
• Az iskola, mint munkahely, egészségtudatos megközelítést érvényesítő fejlesztésének lehetőségei;
• A pedagógus - mint minta és egészségtudást közvetítő - egészségtudatos magatartásának támogatásának, erősítésének lehetőségei; 
• A kutatási, elemzési tevékenység eredményeként elkészülő problématérkép, tudástérkép és tudásbázis jelenti majd a fejlesztési és hálózati munka egyik meghatározó erőforrását, mely forrás épít a létező hazai és nemzetközi gyakorlatra, és a később megvalósítandó programelemek is folyamatos reflexió tárgyát képezik majd, biztosítva a rendszerszintű tanulás feltételeit;
• Az iskolai egészségfejlesztési programok átfogó vizsgálata.

Az egészség-ismeretekre vonatkozó, nemnek és életkornak megfelelő követelményrendszer kialakítása, az iskolai egészségfejlesztés szakmai standardjainak, működési modelljének kialakítása, a kapcsolódó szakmai anyagok, útmutatók és modellek elkészítése és széles körű bemutatása

• Nemnek és életkornak megfelelő egészségismeret és -készség követelményrendszer kialakítása
• Az iskolai, kollégiumi egészségfejlesztés különböző témaköreihez kapcsolódó szakmai irányelvek, standardok kialakítása, érvényesülésük feltételrendszerének meghatározása.
• Az irányelvek alapján tájékoztató anyagok készítése, melyek azok megértését, valamint konkrét helyi programok kialakítását és megvalósítását segítik. 

Működési modellek kialakítása (pl. a különböző iskolaszervezési gyakorlatokhoz illeszkedve)

Terület-specifikus fejlesztések:

Szakmai programok fejlesztése, meglévő egészségfejlesztési programok hatásvizsgálatot követő fejlesztése és kipróbálása kiemelt kockázatú problématerületekre: a programokhoz kapcsolódó tanítási-tanulási eszközök fejlesztése (tájékoztatók, módszertani anyagok, útmutatók).

Szakmai programok kialakítása és kipróbálása iskolai egészségfejlesztési hiányterületekre (amelyeken nincsenek megfelelő programok): a programokhoz kapcsolódó tanítási-tanulási eszközök fejlesztése (tájékoztatók, módszertani anyagok, útmutatók).

Digitális tanítást-tanulást segítő anyagok kialakításához szükséges tartalmak létrehozása.

Preferált módszertan az egészségfejlesztési üzenetek célba juttatásához.

Mérőeszközök kialakítása és kipróbálása (pl. a tanulók és pedagógusok egészségi állapotának, egészségtudatosságának mérésére szolgáló eszközök), az eredmények értékelése, fejlesztési és beavatkozási javaslatok megfogalmazása mind a mérőeszközök, mind a mért eredmények, tapasztalatok vonatkozásában.