Elért főbb eredmények

A komponens - Központi szolgáltatásfejlesztés és EESZT továbbfejlesztése

• A fejlesztés keretében megtörtént az Országos Vérellátó Szolgálatnál elérhető vércsoport adatok feltöltése az EESZT eProfil moduljába, a központi hitelesítési rendszer fejlesztése (mely lehetőséget biztosít az EESZT dokumentumok hitelesített aláírására), ágazati igények kielégítésére szolgáló fejlesztések (pl. Archetípus modul, EHR dokumentumok letöltése, törlése), Period-of-care használata (ellátási lánc követés), standardizálás (kórházi informatikai rendszerekben keletkező elektronikus dokumentumok szabványosítása).
  Kialakításra került olyan megoldás, mely lehetővé teszi a betegek állapotára vonatkozó, de nem az ellátórendszer szereplőinél keletkező adatok egységes kezelését, tárolását (PHR – personal health record).
• Létrehozásra került az elektronikus várandósgondozási kiskönyv, a gyermekegészségügyi kiskönyv és az egyedi oltási napló, melyek adatai bekerültek az EESZT-be.
  Kifejlesztésre került egy olyan informatikai hozzáférési felület (Mobil GateWay), amely biztosítani tudja a különböző „mobil” platformokra készített alkalmazások számára az EESZT szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét.
• Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 2018 novemberében csatlakozott az EESZT-hez. E lépés hatására a beteg mentése során keletkező – a mentőkben megtalálható tabletek segítségével rögzített és a Térbe TAJ alapon feltöltött – adatok azonnal elérhetővé váltak a sürgősségi ellátást végzők számára.
• Strukturált leletező és képtovábbító (NKKH) rendszer került kialakításra és bevezetésre Magyarország szív CT és invazív kardiológiai központjaiban, melynek célja a strukturált leletezés a vizsgálatok során készült képi elemek EESZT-be történő automatikus továbbításának a megvalósítása.
• Megtörtént a Nemzeti Rákregiszter szakmai alapokon történő továbbfejlesztése.

B komponens - Központi távkonzultációs és távgyógyászati keretrendszer kialakítása, a telemedicina pilot megvalósítása

• Kialakításra kerültek a Telemedicina Pilot lefolytatásához szükséges orvosszakmai protokollok az alábbi területeken: hipertónia, diabetes, bőrgyógyászat, pajzsmirigy, COVID-19, valamint megtörtént a telemedicina keretrendszer (TMKR) létrehozása, kibővítése.
• A Telemedicina Pilot megvalósításába bevonásra kerültek a TMKR-t használó háziorvosok (256 fő) és szakorvosok (60 fő), a szolgáltatást igénybe vevő lakosok száma 15.300 fő volt. Beszerzésre kerültek a Pilot megvalósításához elengedhetetlen – a TMKR rendszerrel kommunikáló mérőműszerek (vérnyomásmérők, vércukormérők, dermatoszkópok, pulzoximéterek).

C komponens - Ágazati adatvagyon hasznosítása

• A „C” komponens egyik célja a TÁMOP 6.2.3 során létrehozott PULZUS/PULVITA adattárház továbbfejlesztésének megvalósítása volt. A komponens fő eredménye az EESZT adatok átvételére és feldolgozásra való képesség. A rendszer jelenleg az EESZT 5 moduljából tud automatikusan adatokat fogadni, adatbázisba integrálni és feldolgozni. A rendszer közfinanszírozási, strukturális, népforgalmi adatok feldolgozását is végzi, de gép-gép kapcsolaton keresztül működő orvosi regiszter eleme is van. A fejlesztési folyamat során az előre láthatóan nem tervezhető, időközben felmerült vezetői igények is figyelembe vételre kerültek. Így készültek el például a járványügyi vagy a sürgősségi betegellátás monitorozására képes vezető modulok.
• A komponens keretében került kialakításra továbbá a Központi Kórházi Integrált Gazdálkodási Rendszer (KKIGR), amely az OKFŐ felügyelete alá tartozó intézmények gazdálkodási tevékenysége kontrollját, egységesítését és központosítása első lépéseit teremtette meg, egyben ennek részeként létrehozásra került egy vezetői statisztikai és döntéstámogató gazdálkodási BI rendszer.

D komponens - Lakossági e-egészségügy kompetenciafejlesztés, üzleti célú hasznosítási funkciók és hiteles elektronikus információk biztosítása

• A komponens keretében kidolgozásra került 102 db interaktív digitális ismeretterjesztő tájékoztató anyag, valamint az egységes megjelenés és struktúra kialakítása érdekében megtörtént az OKFŐ és az OKFŐ fenntartása alá tartozó 7 pilot intézmény portáljának a megújítása.
• Az OKFŐ portálon kialakításra került a dokumentumtár funkció, mely oktatási anyagokat, felhasználói kézikönyveket és egyéb hasznos információkat tartalmaz az intézmények részére.

E komponens – Ágazati informatikai infrastruktúra fejlesztés

• Négy pilot intézményben kialakításra került egy informatikai eszközökkel, programokkal (ENY, JTR, KER) támogatott és kontrollált járóbeteg ellátási folyamat. A pilot intézményekben megvalósított fejlesztés „működési modellként” a JIR alprojekt keretében került országos kiterjesztésre.
• A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) országos kiterjesztése két irányban valósult meg: 23 kiemelt intézmény és a 4 orvosegyetem klinikáin a medikai rendszerükkel és az EESZT-vel is integrált Komplex Intézményi Járóbetegirányítást Támogató Rendszer (JTR), míg további 63 intézmény esetében az EESZT központi szolgáltatásaira épülő, azt lokálisan kiszolgáló úgynevezett Standardizált Intézményi Járóbetegirányítást Támogató Rendszer valósult meg, összesen 161 telephelyen. A Standard intézmények jelentős része - a projekt tapasztalatok alapján - kiegészült az intézményi medikai rendszer integrációjával. Mindkét rendszer a szakellátási igény felmerülésétől, a betegelőjegyzésen, betegfogadáson át egészen a betegellátás lezajlásáig, sőt az esetlegesen felmerülő további szakellátási igény megfogalmazásáig és dokumentálásáig végig kíséri a beteg útját. Az előjegyzési rendszer fejlesztésén túl a projekt a komplex intézmények számára elkészített egy dolgozói jelenlét monitoring rendszert, valamint egy eszközkezelő rendszert is, hogy a humán és hardveres rendelkezésre állásokat is nyomon lehessen követni, továbbá a komplex és standard intézmények számára is átadásra került egy emlékeztető SMS küldő rendszer, illetve egy help desk rendszer is.
• A fekvőbeteg ellátás során az ápolók betegágy melletti munkavégzése, illetve annak adminisztrálása (napi ápolási tevékenység) korábban elváltak egymástól. A betegágy mellett végzett munka utólagos adminisztrálása a nővérszobákban elhelyezett munkaállomásokon jelentős munkaidőt vett el az ápolóktól, továbbá az utólagos adatbevitel nem valós időben, sokszor pontatlanul, vagy meg sem történt. A projekt keretében kialakított és bevezetett Ápolástámogató rendszer (ÁTR) jó minőségű, megfelelő színvonalú és hatékony egészségügyi adminisztrációs szolgáltatáshoz biztosít támogatást; az ápolók az adatokat valós időben pontosan rögzíthetik a náluk lévő mobil készülékek segítségével. A páciensek azonosítása a karszalagon lévő vonalkód alapján egyértelművé vált.
• Az ÁTR 90 intézmény 235 osztályán került bevezetésre, 16 000 db mobileszköz és 3 000 db karszalagnyomtató került kiszállításra, ezáltal helyi szinten hardveres, központilag pedig szoftveres platformot biztosítva az ápolási feladatok dokumentálásra.

Rendezvényfilm: 

Innovatív fejlesztések az egészségügyi informatikában

Fotóalbum:

EFOP-1.9.6-16-2017-00001 - Nyitórendezvény

Egyéb: