A védőnők és a házi gyermekorvosok/háziorvosok a megfelelő korszerű ismeretek birtokában, a terület jó gyakorlatait megismerve, valamint rendelkezésükre bocsátott módszertani anyagokra is támaszkodva hatékonyabban képesek ellátni felelősségteljes munkájukat, amely az ellátásra és segítségre szoruló gyermekek és családjaik helyzetének javítását szolgálja. 

 

A módszertani alprojekt hét elemi projektre tagolódik, amelyek további tevékenységekre bomlanak.

 

 

Az elemi projekt keretében felmérjük a védőnők és házi gyermekorvosok/háziorvosok képzettségét, ismereteit, tapasztalatait, attitűdjeit, elvárásait és kompetenciáit. Megvizsgáljuk, hogy a szakemberek milyen igényeket fogalmaznak meg munkájuk kapcsán. A projektelem keretében szülők tapasztalatainak és igényeinek felmérésére is megvalósul.

Az elemi projekt felméri a védőnők és a gyermekeket ellátó házi gyermekorvosok/háziorvosok feladatszervezését és a munkaidő strukturáltságát, s az ebből nyert tapasztalatok alapján javaslatokat tesz a védőnői, orvosi munka hatékonyabb megszervezésére. 

Az egészségügyi alapellátást érintő egyes jogszabályok eltérő időpontokban keletkeztek, a szakmai feladatellátás, a finanszírozás, a dokumentáció és az adatszolgáltatás tekintetében is párhuzamosságok, illetve hiányok azonosíthatóak bennük. A jelenlegi adatbázisok és kliensdokumentációk elemzését követően egy szakmai csoport javaslatot tesz a gyűjtendő adminisztratív adatok tartalmára, a kliensdokumentáció esetleges kiegészítésére és az indikátorok kialakításához szükséges célzott adatgyűjtések területére.

A jogszabályok módosítására javaslattervezet készül, melyet az érintett szakterületek szakmai szervezeteinek közreműködésével véglegesítünk.

 

 

Az alapellátásban folyó tevékenység, a primer, szekunder és tercier prevenció szakmai-módszertani fejlesztése valósul meg a módszertani II. elemi projekt keretében.

A primer prevenció, az egészséges bio-pszicho-szociális fejlődés gyakorlati (szakmai) útmutatói több témakörben készülnek el. A projekt célja, hogy a háziorvosok és házi gyermekorvosok, védőnők a jelenleginél hatékonyabban, a szülővel/gondozottakkal partneri viszonyban, illetve mérhető módon tudjanak részt venni az egészségfejlesztésben – a megelőzésben és a korai beavatkozásban.  Fontos, hogy a szakemberek feladata között megfogalmazódjon a magzati kortól kezdve a család kísérése, és ennek talaján az egészséges fejlődés támogatása és az eltérő fejlődés felismerése, a korrekcióban való segítségnyújtás.

Hazai fejlesztésben elkészítjük és teszteljük a szülői szűrő kérdéssort, mely a gyermekek megfelelő fejlődését vizsgálja. A pilot programban 25 orvos-védőnő páros (megyénként 1-1 fő, Budapestről 5 fő) a szülőknek szóló kérdőívvel indítják a korcsoportos szűrővizsgálatot, majd elvégzik a saját vizsgálatukat. A beérkezett eredményeket statisztikai módszerrel elemezzük.

A szekunder prevenció részeként a fejlődést befolyásoló, elősegítő és hátráltató (rizikó) tényezők objektív értékelésére szolgáló módszert (standard adatlapokat) fejlesztünk ki, a hátrányos helyzettel összefüggést mutató problémák (betegségek, fejlődésbeli elmaradások) megelőzésének és kezelésének elősegítésére.

A tercier prevencióhoz kapcsolódva a gondozási folyamat és gondozási terv kialakításának szempontjai és a sajátos gondozást igénylők (egészségi állapot alapján, védelembe vett gyermekek családjainak gondozása, szegénységben, mélyszegénységben élők, egyéb aktuális krízisben lévők) általános módszertanának fejlesztése valósul meg.

 

 

Ahhoz, hogy a gyermekek fejlődésének követése tudományos ismeretek birtokában történhessen meg, szükséges a szülői közreműködést, ismereteket megtámogatni.

A projektelem hosszú távú célja, hogy a területi védőnők, a házi gyermekorvosok/háziorvosok megfelelő támogatást tudjanak nyújtani a szülőknek gyermekük fejlődésének követésében, valamint a bevezetésre kerülő új szűrőteszttel végzett konzultáció során hatékony, egyre inkább a személyközpontú megközelítésen alapuló kommunikációt tudjanak kialakítani a családokkal. Ennek elősegítése érdekében sor kerül egy tanácsadási kézikönyv elkészítésére, mely a képzések alapanyagául szolgál majd, s amely kompetenciák figyelembe vételével differenciálja a tudásanyagot.

 

 

A magyar lakosság egészségi állapotának, az ifjúság egészségmagatartásának kedvezőtlen tendenciája szükségessé teszi a megelőző ellátás átgondolását, mielőbbi fejlesztését. Az alapfeladatok meghatározásával feladatorientáltan fejleszthető a védőnők és a házi gyermekorvosok/háziorvosok képzése, továbbképzése, dokumentációja, adat- és információcseréje, adatszolgáltatása, indikátorrendszere, a szakmai felügyelet szempontrendszere. Csökkenthető a felelősséghárítás, a felesleges párhuzamosság, az esetleges versengés. Meghatározhatók az együttműködés formái, ezáltal javulhat a két szakterület együttműködése.

Az ellátórendszerben dolgozó szakemberek hatékony együttműködésének feltétele a követhető, szabályozott gyermekút, az áttekinthető intézményrendszer. Óriási problémát jelent, hogy a szülők és a szakemberek számára is nehéz az eligazodás az intézményrendszerben, a probléma felismerése és az ellátásba kerülés között a gyermek teljes útja nem szabályozott, nincs protokoll, amely összekapcsolná a különböző ágazati irányítás alá tartozó intézményeket.

A projektelem célja olyan „gyermekút” algoritmus kidolgozása, amely szülő és szakember számára egyaránt egyértelműen követhető, áttekinthető, valamint a szűrés, illetve felismerés, jelzés, diagnosztizálás, ellátásba kerülés dimenziók mentén meghatározott lépéseket követ.

 

 

A gyermek-egészségügyi alapellátásban számos olyan helyzet adódik, amelyek kezelésére újszerű, hatékony megoldásokra van szükség. A „jó gyakorlat” olyan helyben kialakított, bevált, eredményes új megoldási módot jelent a felmerülő igények kielégítésére, mely mások számára is átadható, adaptálható. Az új megoldási mód lehet valamely törvényben előírt, kötelező feladat innovatív megoldása, de lehet azokat kiegészítő, támogató tevékenység is. A projekt keretében pályázatot írunk ki, mely a jó gyakorlatokat kívánja összegyűjteni és egy szemelvénygyűjteményben közreadni.

A gyermek-alapellátás szereplőinek szakmai tevékenységét, hatékonyabb együttműködését segítik,  a  megyeszékhelyeken egy éven át rendszeresen megtartandó, térítésmentes esetmegbeszélő csoportok, amelyek helyi szinten a védőnők közötti, illetve a házi gyermekorvosok/háziorvosok közötti, a munkájukkal kapcsolatos párbeszéd erősítését célozzák. 33 településen 1-1 csoportot indítunk, csoportonként 7-17 főt várunk. Az egyes csoportok kéthetente, összesen 20 alkalommal találkoznak.

 

 

A gyermek-alapellátásban használt dokumentációs rendszer áttekintését követően a 0-7 éves gyermekek fejlődésének nyomon követésére alkalmas dokumentációs rendszerrel kapcsolatos elvárások megfogalmazását, a kapcsolódó feladatok meghatározását, valamint az új dokumentáció tartalmi elemeinek kidolgozását vállalta a projekt.

A projektelemen belül több szakmai irányelv elkészítése történik meg a gyermek-alapellátás és ezen belül a prevenciós tevékenység tudományos megalapozására. Az elvégzett szakmai munka minőségének ellenőrzésére indikátorokat fejlesztünk ki.

A védőnői és a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás szakmai felügyelete szervezeti felépítésében, működésében és módszerében is eltér egymástól. Nem jellemző az összehangolt, közösen végzett szakfelügyelet, kivéve az egyes panaszügyek kivizsgálását, amelyek ezt szükségessé teszik. A gyermek-alapellátási szakfelügyelet számára hiányoznak az irányelvek és a standardok. A gyermek-alapellátási (orvosi és védőnői) szakmai felügyelet számára olyan módszertant szükséges biztosítani, amelynek alkalmazásával folyamatos javulás érhető el a megelőző, gyógyító egészségügyi ellátás területén.

 

 

A projekt 30 hónapos időtartama alatt szigorúan egymásra épülő elemeket valósít meg, kezdve a módszertani anyagok kialakításával, az ezekre épülő tananyagmodulok fejlesztésével, majd a tananyag átadásával a képzés során. A projekt végére indulhat be országszerte az a gyakorlati munka, mely a projekt fő célját, a 0-7 éves korú gyermekek alapellátásának fejlesztését hivatott megvalósítani.

Fennáll a veszélye annak, hogy a projekt irányvonalának helyességéről gyakorlati visszajelzést csak az utolsó hónapokban kapunk, amikor már nem tudunk hatékony korrekciókat indítani. Ezt elkerülendő, létrehozunk egy gyermek-alapellátási szakemberekből álló kiemelt mintacsoportot a projekt első hónapjaiban, akiktől visszajelzést kaphatunk a projekt egyes elemeiről (pl. szűrőteszt, tananyagok, informatikai fejlesztés). 

A csoport méreténél fogva nem alkalmas az ország alapellátásának reprezentatív megjelenítésére, de a mintacsoport tagjait különböző régiókból – beleértve a hátrányos és átlag feletti helyzetű régiókat, illetve fővárosi kerületeket – választjuk ki, annak érdekében, hogy minél szélesebb körből kapjunk visszajelzést a projektelemekről.