Előzmények
 
A TÁMOP-6.1.3.B-12/1-2013-0001 kiemelt projekt megvalósítására az Országos Egészségfejlesztő Intézetét (OEFI) és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) által alkotott konzorcium 2013. február 26-án nyújtott be pályázatot. A Támogatási Szerződés aláírására 2013. július 4-én került sor.
 
A projekt célja és tartalma
 
A projekt alapvető célja, hogy olyan népegészségügyi beavatkozásokat valósítson meg az ország egész területén, amelynek eredményeképpen növekszik az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési programokban való lakossági részvétel, javul a lakosság egészének egészségműveltsége, egészségmagatartása és attitűdje, beleértve az egészséges élet feltételeinek kialakítására való törekvést is, amely hosszú távon a magyar lakosság egészségi állapotának javulásához vezet. Az állam meghatározó szereplővé válik az egészségkommunikációs térben, és növekszik az állami egészségkommunikáció hitelessége és elfogadottsága.
 
Gazdasági versenyképesség növelése hatékony népegészségügyi beavatkozásokon keresztül
 
A gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő munkavállalási képességekkel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre, amely magában foglalja a munkaerő megfelelő egészségi állapotát is. A munkavégzéshez szükséges egészségi állapot fenntartásának elősegítését szolgálja, hogy a hatékony népegészségügyi beavatkozások eredményeként javul a lakosság egészségműveltsége és attitűdje, és ezáltal hosszú távon az egészségi állapota is.
A kommunikáció az egészségfejlesztés fontos eszköze, a modern egészség-kommunikáció a korszerű egészségnevelés elveinek megfelelően nem pusztán ismeretközlésre szorítkozik, hanem a szociális marketing eszközeivel élve attitűdváltoztatásra is törekszik.
 
Összehangolt és integrált országos egészségfejlesztési programok
 
Az egészségfejlesztési programok akkor képesek hatékonyan működni, ha a különböző beavatkozások egymást erősítve, egymáshoz integráltan valósulnak meg. Igaz ez az egészségkommunikációra is, amelynek hatása jelentősen növelhető, ha kapcsolódik színtér programokhoz (települési, térségi, munkahelyi programok), szabályozási változásokhoz (pl. dohányzással, közétkeztetéssel kapcsolatosan), vagy egyéb beavatkozásokhoz (pl. szűrőprogramok), ugyanakkor a népegészségügyi beavatkozások hatékonyságát is nagyban javítja a támogató kommunikáció. Magyarországon mind a szakmai, mind a lakossági egészségkommunikáció elégtelen, nincs megfelelő szakmai bázisa, ad hoc jellegű, nem integrált az egyéb népegészségügyi tevékenységekhez. Az eseti kommunikációs kampányok mellett hivatalos attitűdű, korszerűtlen eszközöket, csatornákat alkalmazó kommunikációs gyakorlat jellemzi.
 
Új eszközök az egészségkommunikáció szolgálatában
 
Az ezredfordulóval a társadalmi nyilvánosság elérése és aktivitása legalább akkora változáson ment keresztül, mint az eszközök, amelyek működtetik azokat. Mára a technológia, a kommunikációs csatorna maga vált a társadalmi folyamatok és így az egyéni és csoportszintű motiváció legfőbb szervező erejévé. Felnőtt korba lépett az internet és a web2 generáció, akik számára a nyilvános, virtuális, mennyiség-elvű információcsere nagyobb szerepet tölt be, mint a társadalmi érintkezés eddig minőséginek ítélt működő formái. Egyéni és csoport szintű érdeklődésüket eddig soha nem tapasztalt tartalombőséggel érik el a tematikus kábeltelevíziók, a helyi és közösségi rádiók, internetes közösségi oldalak, blogok fórumok és okostelefon alkalmazások. Egyre gyakoribb az is, hogy közösségek kommunikációs gerilla-akciókat szerveznek figyelemfelkeltés céljából. Ebben a kommunikációs környezetben kell a népegészségügyi beavatkozásoknak megfelelő minőségű, de mennyiségi válaszokat adnia korunk egyre erősödő tartalmi és információs igényeire. Az államnak és a szakmai szereplőknek nincs ugyan megfelelő szabályzó vagy ösztönző rendszere az információk felügyeletére, viszont a piaci szereplőkhöz hasonló eszközökkel befolyásolni tudja azt, pusztán a kommunikációs piacra történő belépéssel.
 
Mindezekért a projekt alapvető célja a hazai egészségfejlesztési, betegség-megelőzési tevékenységeket valamint a szabadidősportot támogató, a társadalom különböző célcsoportjainak sajátosságaihoz illeszkedő, hatékony népegészségügyi beavatkozások folyamatos megvalósítására képes, országos szintű kapacitás kialakítása, melynek eredményeképpen jelentősen javul a lakosság egészségműveltsége és attitűdje valamint növekszik az egészségfejlesztési és betegség megelőzési programokban való lakossági részvétel.
 
Részcélok
  • A projekt eredményeképpen korszerű és koncentrált állami népegészségügyi beavatkozások megvalósítására alkalmas kapacitás áll rendelkezésre, amely: képes egységes rendszerben és módszertannal összehangolni az országos népegészségügyi tevékenységeket,
  • az országos népegészségügyi tevékenységekhez kapcsolódóan akcióterveket készít és hajt végre,
  • országosan a népegészségügyi aktivitásokhoz kapcsolódóan kutatásokat, méréseket, elemzéseket, értékeléseket végez,
  • a lakosság és az egészségügyi ellátórendszer közötti kommunikáció intenzitását erősíti, így a lakosság széles rétegeihez célzott népegészségügyi üzeneteket juttat el,
  • hatékonyan tud üzeneteket eljuttatni és mozgósítani a szakma, a lakosság, a társadalmi-gazdasági partnerek és a döntéshozók irányába.
Rövid távú célok: nyitottság és egészséges életre való hajlandóság növekedése.
Közép távú célok:
  • az egészségtudatosság (gondolkodásmód) kialakítása és fejlesztése,
  • az egyéni motiváció felépítése és működtetése,
  • attitűdváltozás, szemléletmód változása,
  • az egyéni egészségkultúra kialakítása – az egészséges életmód és a szokásaink kialakítása/megváltoztatása.
Hosszú távú cél: javuló egészségkultúra és egészségesebb környezet.
 
Célcsoport
  • A közvetlen célcsoportok, amelyek a projekt megvalósítása során létrejött eredmények használói.
    A projektben a kommunikációs elemek közvetlen célcsoportja:
    - a lakosság egésze vagy kijelölt része (kijelölt területen élő része a helyi kommunikáció esetében, vagy valamilyen szempont szerint összetartozó része – pl. családok, fiatalok stb.);
    - egészségkommunikációs és népegészségügyi tevékenységet folytató szakemberek és intézmények (közöttük a 140 - képzésben is részesülő - személy);
    - a (helyi) döntéshozók és véleményformálók, valamint társadalmi-gazdasági szervezetek (civil és más nonprofit illetve forprofit szervezetek, közintézmények).
  • A képzések közvetlen célcsoportja definíció szerint:
    - 140 fő a népegészségügyi tevékenységet végző intézményekből, szervezetekből –olyan szándékkal, hogy a megszerzett kompetenciájukat közcélra hasznosítsák és a megszerzett ismereteiket egy nagyobb kör javára hasznosítsák;
    - a helyi döntéshozók és véleményformálók, akikhez azért juttatunk el üzeneteket, hogy ezáltal befolyásoljuk őket a döntéseikben és a működésükben.
  • A közvetett célcsoportok, amelyek a létrejött eredményt nem közvetlenül használják, de annak áttételes haszonélvezői. A projektben ilyenek azok, akiket a képzések és a kommunikációs elemek közvetlen célcsoportjai elérnek és eljuttatják hozzájuk a képzéseken szerzett ismereteket, üzeneteket. Így ebben a projektben
    - a lakosság egyidejűleg kétféle minőségben jelenik meg: egyrészt közvetlen, másrészt közvetett célcsoport;
    - a képzésen részt vevők családtagjai, munkatársai (akik lehetővé teszik a munkából és az otthontól való távolmaradást);
    - a kommunikációs tevékenységek, üzenetek alapján az attitűdváltásban, életmódváltásban döntést hozó és azt megvalósítani szándékozó egyének közvetlen környezete (pl. családban étkezési szokásokon változtató felnőttek gyermekei stb.).
  • Az érintettek köre, akik nem tartoznak a közvetlen vagy közvetett célcsoportba, de valamilyen módon viszonyulnak a projekt által létrehozandó változáshoz.

Főbb adatok
 
Konzorciumi vezető: Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI), 2015. április 3-tól Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetre (NEFI) változott az Országos Egészségfejlesztési Intézet elnevezése.
Konzorcium vezető honlapja: www.nefi.hu
Konzorciumi partner: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), 2015. március 1-től Állami Egészségügyi Ellátó Központra (ÁEEK) változott a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet elnevezése.
Konzorciumi partner honlapja: www.aeek.hu
Projekt megvalósításának időszaka: 2013. június 15. – 2015. november 30.
A szerződött támogatás összege: 1 845 930 594 Ft
A támogatás mértéke: 100%.
Forrás: A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Projekt címe: Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése
Projektazonosító: TÁMOP-6.1.3.B/12/1-2013-0001
Irányító Hatóság: Emberi Erőforrások Minisztériuma Irányító Hatósági Feladatokat Ellátó Titkárság
Közreműködő szervezet: Emberi Erőforrások Minisztériuma TÁMOP-TIOP Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Egészségügyi, Szociális és Felzárkózási Főosztály