A TÁMOP-6.2.5-B/13/1 az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelését kívánja javítani a nem egységes rendszerirányítási funkciók fejlesztésén keresztül.  A rendszerirányítási funkciókon belül egyrészt az egészségszervezés feladatellátásának kiépítését célozza, másrészt pedig az átfogó ágazati és intézményi működési funkciókat kívánja fejleszteni az alábbi tartalommal:

Az egészségszervezés új funkcióinak kialakítása

A jelenlegi egészségügyi rendszerben komoly probléma, hogy a betegek a rosszul szabályozott, a drágán fenntartható ellátási szinteket választják, melyet a betegút irányítás megalapozásával, kialakításával lehet orvosolni a következők szempontokat figyelembe véve:

• növekedjen a lakossági bizalom a háziorvosi- és járóbeteg ellátás irányába;
• ismertek legyenek az elvárások a betegutak által előírt személyi és infrastrukturális feltételek biztosításához;
• a lakosság jobban megismerje, hogy hol milyen ellátásokat kaphat, csökkenjen a bizonytalanság;
• a háziorvosok az integrált, hatékony betegút menedzsmentben aktív részeseivé váljanak, és megfelelő feltételek megvalósulása mellett bővítsék a helyben nyújtható ellátásokat;
• a járóbeteg-ellátók törekedjenek a háziorvosokkal és betegekkel a jobb együttműködésre, a járóbeteg-ellátók több ellátást biztosítsanak helyben; ne keletkezzenek felesleges orvos – beteg találkozások;
• a finanszírozási rendszer ösztönözze az érintetteket, hogy a beteg leggyorsabban és legrövidebb idő alatt megkapja a megfelelő ellátást, s ne keressen kerülő utakat, rontva a rendszer hatékonyságát;
• a társadalmi felzárkóztatásra szoruló lakosság tájékozottsága és együttműködése javuljon és lehetővé tegye a betegségek kezelését, észlelését korai stádiumban, ami csökkenti a drága és sok esetben már visszafordíthatatlan beavatkozások szükségességét. 

A betegút-irányítás felöleli a betegutak kidolgozását, az eset szintű koordináció megteremtését, a betegutak elemzési hátterének kialakítását, az információszolgáltatás fejlesztését és megújítását. További kiemelt területe az egészségszervezésnek a térségeken belüli helyi egészségszervezési hálózat kialakítása, ami járási rendszerre tud ráépülni, s a GYEMSZI irányítása alatt működik a térségek alá tagozódva. 

Az egészségszervezés keretében fontos cél, hogy a nemzetközi tapasztalatokat és megoldásokat becsatornázzuk és hasznosítsuk. Mivel a nemzetközi minták és gyakorlatok is eltérőek, ezért elsődlegesen olyan államok intézményrendszerét kívánjuk vizsgálni, amelyek felépítése, működése és központi finanszírozása konform a hazai helyzettel. 

Egészségszervezés hatékony végrehajtását támogató funkcióinak kialakítása

A támogató funkciók fejlesztése és a gazdálkodási és irányítási feltételek nélkül az egészségszervezés megalapozása és kialakítása nem lehet sikeres. Az intézkedés négy fő területre fókuszál: 

1. humán erőforrások ágazati szintű irányításának, kezelésének fejlesztése
2. gazdálkodás átláthatóságának, a tervezés tudatosságának, a teljesítmény értékelésének a rendszerszintű működtetése
3. vagyon nyilvántartásának és működtetésének fejlesztése
4. informatikai fejlesztések végrehajtása

Az alább eredménytermékek leszállítására kerül sor a program keretében:

A program megvalósítási helyszíne Magyarország térségei és kistérségei, ezen belül a Konvergencia, Közép-Magyarországi Régió, azok körén kívül eső területi egységek (térségek és kistérségek). A program jellegéből fakadóan (országos hatókörű, szervezet és tartalomfejlesztési program), melynek megvalósítása a GYEMSZI irányításában történik.

A megvalósításban érintett intézmények a GYEMSZI irányítása és üzemeletetés alatt álló alap és szakellátó intézmények, kórházak, valamint öt országos, KMR és konvergencia régiókban működő háziorvosok, egészségügyi asszisztensek és szakellátók.

A megvalósítás szervezeti háttere

Magasszintű Támogató Testület (MTT)

Olyan testület, amely stratégiai szintű döntéseket hoz és a program érdekérvényesítésében hatékony támogatást nyújtani annak érdekében, hogy a programtól elvárt társadalmi, gazdasági hasznok teljesüljenek.

Kiemelt feladata a program kivitelezésének felsőszintű kontrollja, döntéshozatal a stratégiai dilemmákban (szakmai, pénzügyi, jogi, kérdések, melyek alapvetően befolyásolják a program kivitelezését, illetve hatásuk lényegesen túlterjed a programon), jóváhagyja a program menedzsment összetételében történő változásokat, illetve magas szintű támogatást biztosít a kulcs stakeholderek körében.  

Program Irányító Bizottság (PIB)

A bizottság feladata a program célok felülvizsgálata, az előrehaladás rendszeres ellenőrzése, az eredménytermékek elfogadása, a stratégiai dilemmák eszkalációja, továbbá a programvezetés támogatása, a belső folyamatokban, továbbá a program kivitelezésének elősegítése és a folyamatos konzultáció a program szakmai megvalósításáról. Véleményezi a program során elkészült szakmai tervezeteket, programokat és dokumentumokat. 

Társadalmi Konzultációs Tanács (TKT)

Olyan, az érintett ágazatok és társadalmi szervezetek képviselőiből álló testület, amely a közvetlenül és közvetve képviseli az érintettek véleményét és érdekeit, valamint segíti beépíteni a létrehozandó eredmények várható hatását a programba az elvárt hasznok realizálásával párhuzamosan.
Feladata a kialakított stratégiai célokról, azok megvalósulásáról és hatásáról történő folyamatos konzultáció, visszacsatolás a programvezetés számára az elképzelt és megvalósított koncepciók fogadtatásáról, alkalmazásáról, szükség esetén korrekciós javaslatokat fogalmaz meg. 

Program Felsővezetői Team

Az operatív programirányítás szervezete, amely a sikeres megvalósulásáért felelős, és amely irányítja a program végrehajtását, biztosítja az egyes szintek közötti információellátást, gondoskodik a hatékony döntéshozatalról.  Feladata a program felső szintű, operatív irányítása és megvalósítása, a megfelelő személyi állomány biztosítása, a program céljainak elérése, valamint az eredménytermékek létrehozatala.

Szakmai Irányító Testület (SZIT)

A Szakmai Iránytó Testület feladata a program szakmai megvalósításának nyomon követése, a nem adminisztratív jellegű szerződésmódosítások előzetes vizsgálata, javaslatok megfogalmazása, esetleges korrekció kezdeményezése.