Az Egészségügyi Humánerőforrás Monitoring Projekt
 
Az Egészségügyi Humánerőforrás Monitoring projekt az egészségügyet érintő informatikai fejlesztések fontos eleme. A projekt keretében épülő adattárház az egészségügyi ágazatra kiterjedő, az irányító, finanszírozó és ellenőrző szervek, valamint az ellátók közötti aktuális és megbízható adatcserét biztosító izgalmas informatikai és rendszerszervezési újdonság, az ún. Kooperatív Tér része lesz: egy a hiteles törzsadatokat és alapnyilvántartásokat publikáló intézmények közül.
 
 
A projektgazda
 
A humán erőforrás monitoring rendszer szakmai megvalósításáért, az életpályamodell koncepció javaslat kialakításáért a projektgazda EEKH, a projekt- és pénzügyi menedzsmenti feladatokért, továbbá a szakdolgozók szabadon választható továbbképzési és gyakorlati pontjainak nyilvántartását megvalósító rendszer kifejlesztéséért a GYEMSZI felel.
A projektgazda Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal központi hivatalként működő, jogi személyiséggel rendelkező, önálló hatáskörű, önállóan működő és gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, országos illetőségű központi közhatalmi költségvetési szerv, az Emberi Erőforrás Minisztérium háttérintézménye, szakmai irányítását az Egészségügyért Felelős Államtitkár látja el.
Az EEKH arra törekszik, hogy (mint minden államigazgatási szervnél, így a náluk is sokasodó, sok esetben szorító fejlesztési igények és ötletek közül) olyan kérdések megválaszolására koncentráljon, amelyek valós elmozdulást jelenthetnek aktuális gyakorlatához képest. Az Egészségügyi Humánerőforrás Monitoring projekt az EEKH szempontjából nemcsak egy szakmai tevékenység, hanem az egész hivatal megújításáról is szól, az EEKH újragondolt államigazgatási szerepvállalásának részeként.
 
Az EEKH legfontosabb feladatai:
  • az orvostechnikai eszközökkel, valamint a kábítószerek, pszichotróp és új pszichoaktív anyagok legális (gyógyászati illetve nem gyógyászati) célú felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatok;
  • az egyes egészségügyi tevékenység végzésére jogosító bizonyítványok és oklevelek elismerésével, hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos és a külföldön felhasználni kívánt orvosi igazolás hitelesítésével kapcsolatos hatósági feladatok;
  • az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alap- és működési nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos hatósági feladatok;
  • a szabadon választható elméleti továbbképzések pontértékének megállapítása és a szakorvos képzés intézményi akkreditációjának elvégzése;
  • a vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétellel, a vizsgaelnöki névjegyzék elkészítésével, kiadásával és nyilvántartásával, valamint a szakmai vizsgabizottság elnökének megbízásával kapcsolatos feladatok ellátása;
  • az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel kapcsolatos pályáztatás lebonyolításával és a szakképzés költségvetési forrásának a kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása;
  • az egészségügy területén működő szakértői tevékenységgel összefüggő hatósági feladatok ellátása és
  • felsőfokú szakirányú szakképzési rendszer nyilvántartásával, a rendszerben lévő támogatások kezelésével kapcsolatos feladatok, a Rezidens Támogatási Program menedzselése;
  • az egységes ágazati humánerőforrás monitoring rendszer működtetése.
A projekt 2007-ben jelent meg a kiemelt projekt-javaslatok között - ez is jelzi, hogy már 6 évvel ezelőtt komoly szándék volt az egészségügyi ellátórendszer humán erőforrásaival kapcsolatos információk új alapokra helyezésére. Ez az igény az utóbbi években csak erősödött - a jelenlegi ágazati humánerőforrás-monitoring rendszer a projektben megvalósuló komoly adattárház, informatikai és szolgáltatási rendszer szakmai „előfutárának” tekinthető, s az EEKH által az egészségügyi humán erőforrás helyzetéről 2009 óta készített rendszeres éves beszámoló is a projekt eredményeként kialakuló új rendszerre fog épülni.
 
A projekt keretében megoldandó probléma-tér azonosítása
 
A projekt abból a ma hatványozottan aktuális problémából indul ki, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátórendszer hosszú évek óta folyamatos és több területen megjelenő hiánnyal küzd. Sokan sokféle nézőpontból élik meg ezt a hiányt, az EEKH és a GYEMSZI saját szakterületi látószöge szerint az utóbbi évek egyik kiemelkedő problémája az egészségügyi szakemberek hiánya bizonyos szakmaterületeken. Az egészségügyi szakemberhiány nemcsak hazánkban, de uniós szinten is a jövő komoly kockázati tényezője. Az európai uniós munkaerő-direktívák azzal, hogy kísérletet tesznek a túlzott munkaterhelés korrekciójára, további munkaerőigényt támasztanak: a „régi” EU országok esetében munkaerőhiányt generálva, amelynek jelentős elszívó hatása van az „új” uniós tagállamok egészségügyi munkaerőpiacára. Az egészségügyi ellátó intézmények egyre nehezebb helyzetbe kerülnek - az érezhető hiány kialakulásához még csak tömeges elvándorlás sem szükséges, éppen elegendő, ha nem sikerül háziorvost találni egy-egy településre, vagy egy kórházban nem áll rendelkezésre elegendő számú, megfelelő képesítésű orvos, különösen a más szakmákat is kiszolgáló területeken (radiológia, patológia, aneszteziológia).
Az EEKH a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványokat kiállító államigazgatási szervként nap, mint nap közvetlenül szembesül a hazai munkavállalók külföldi munkavállalási szándékával. Az EEKH amellett, hogy kezeli a jelenséget, az Egészségügyért Felelős Államtitkársággal és sok más szakmai szervezettel együtt azon dolgozik, hogy csökkenjen a külföldi munkavállalás volumene és szándéka - ezen projekt eredményeként is.
 
Adattárház létrehozása
 
Míg az egészségügyi humánerőforrás stratégiai tervezése állandó napirendi pont az európai politikában, hazánk esetében ezen stratégiai tervezés jelenleg még nem kellően összehangolt. Az egészségügy rendszerében számos szervezet gyűjt olyan adatokat, amelyekből következtetések vonhatóak le az ágazat emberi erőforrás helyzetére (pl. az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Központi Statisztikai Hivatal, stb.), míg az EEKH által kezelt alap- és működési nyilvántartások a következő adatokat tartalmazzák:
 
Az alapnyilvántartás adatai:
  • a szakképesítést szerzett nemét, természetes személyazonosító adatait, egészségügyi tevékenység során használt nevét, állampolgárságát, lakóhelyét és tartózkodási helyét;
  • a megszerzett szakképesítés megnevezését, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány számát, a kiállítás helyét és időpontját, továbbá a kiállító intézmény megnevezését;
  • az egészségügyi dolgozó alapnyilvántartási számát.
A működési nyilvántartás adatai:
  • az egészségügyi dolgozó neme, természetes személyazonosító adatai, az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt neve, lakóhelye és tartózkodási helye, állampolgársága,
  • a 115. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti egészségügyi ágazati szakmai képzések keretében megszerzett szakképesítések, valamint szakirányú továbbképzések megnevezése, az erről kiállított bizonyítvány vagy oklevél száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése, a képzés nyelve,
  • a működési nyilvántartási ciklus megújításának és lejártának időpontja, valamint az egészségügyi dolgozó által megszerzett és a működési nyilvántartásban szereplő valamennyi szakképesítés és szakképzettség tekintetében fennálló, e törvény és jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése vagy továbbképzési kötelezettség alóli mentesülés ténye,
  • idegen nyelv vagy nyelvek ismeretének szintje, típusa, az arról kiállított bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat száma, kiállításának helye és ideje, a kiállító szerv megnevezése, valamint az e törvényben meghatározott esetben az igazolt magyar nyelvismeret alapján végezhető tevékenységi kör megjelölése,
  • a korlátozott alkalmasság ténye,
  • munkavégzéssel kapcsolatos adatok:
  • a munkahely, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján történő egészségügyi tevékenységvégzés helye, megnevezése, címe,
  • a szakterület megnevezése, amely területen az egészségügyi dolgozó munkát végez,
  • a munkavégzésre irányuló jogviszony jellege, kezdő időpontja, határozott idejű foglalkoztatás esetében annak végdátuma vagy a jogviszony határozatlan jellege,
  • a szolgáltató ellátási szintje (alapellátás, járóbeteg-ellátás, fekvőbeteg-ellátás), valamint
  • alkalmazott egészségügyi dolgozó esetén az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 12. §-ában meghatározott munkarendje, illetve munkavégzési formája, valamint az önként vállalt többletmunka ténye és mértéke, a heti munkaidő,
  • a működési nyilvántartás meghosszabbításának kezdő, befejező dátuma, a meghosszabbítás alapjául szolgáló, az egészségügyi tevékenység
  • szüneteltetésének oka, kezdő, befejező dátuma,
  • a tudományos fokozat,
  • az egészségügyi dolgozó szakmai kamarai tagságának ténye, a tagság kezdete és megszűnése,
  • az egészségügyi dolgozóval szemben törvény alapján etikai eljárás keretében kiszabott jogerős büntetés ténye a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedése napjának és elévülése időpontjának megjelölésével együtt,
  • az egészségügyi dolgozó alap- és működési nyilvántartási száma,
  • a külföldi munkavégzés helye, időtartama és a szakterület megnevezése, amely területen az egészségügyi dolgozó a munkát végzi,
  • a felügyelet melletti tevékenységgyakorlás kezdete és időtartama, a felügyeletet ellátó személy neve, működési nyilvántartási száma,
  • a 110. § (16) bekezdés b) pontja szerint kapott, az egészségügyi dolgozó külföldi tevékenységvégzési jogosultágát érintő adat. 
Az ágazatban a munkavállalók és a képzésben lévők jelenlegi helyzetére, területi elhelyezkedésére, működésük követésére vonatkozó adatszolgáltatások nem egységesek, az adatokat gyűjtő és szolgáltató intézmények közötti kapcsolatok és együttműködések gyakran esetlegesek, az adatok validitása is problémát jelent. Az egészségügyi ágazat jelenleg nem rendelkezik egységes adatszolgáltatáson alapuló, rendszerezett adatokat és információkat magában foglaló olyan adattárházzal, amely különböző jogosultsági kompetenciáknak megfelelő hozzáférést biztosítva lenne képes a humánerőforrás helyzetére, szakmánkénti és területi lefedettségére, működésének követésére vonatkozó információk megjelenítésére.
 
 
A projekt keretében történik meg a felsorolt (és más) szereplők adatainak összerendezése és bekapcsolása a humánerőforrás monitoring rendszerbe, így megteremtve azt az ágazati monitorozó és döntéstámogató rendszert, amely a stratégiai beavatkozások alapját képező valid adatokat szolgáltathatja a későbbiekben.
A projekt keretében létrejövő adattárház - amely segíti a valós adatokon alapuló kép kialakítását az egészségügyi dolgozók helyzetéről -, nemcsak az EEKH és a döntéshozók, de a kialakított publikus felületek segítségével az ágazati szereplők, kutatóműhelyek, stb. számára is szolgálhat adatokkal, így sokak számára fog rendelkezésre állni az új struktúra szerint gyűjtött adatok széles köre.
 
Validáció
 
Az alap- és a működési nyilvántartásban az EEKH kezeli az egészségügyi humánerőforrásra vonatkozó adatok jelentős részét. Nem titok, hogy a szakemberek gyakran szembesülnek azzal, hogy a nyilvántartott adatok minősége jelenleg még messze van attól, amire lehet és érdemes építkezni, ugyanis az adatok egy kis része nem naprakész, több okból sem. Elsősorban azért, mert a múltban az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartásában szereplő adatait több szerv többféle módon kezelte, s az adatok egy rendszerbe való töltése annakidején nem jelenthetett homogenizációt is. A módszertani problémákon túl az is egyértelműen látszik, hogy az egészségügyi dolgozók részéről az adatszolgáltatás egyszerűen egy „nemszeretem” feladat. A kollégák az adatszolgáltatási (értsd: adatfrissítési) kötelezettségüknek többnyire csak a működési nyilvántartásuk megújításakor, vagyis 5 évente tesznek eleget - az ágazat helyzete viszont nem engedi meg, hogy ne legyenek sokkal frissebbek ezek a kulcsfontosságú adatok. Annak érdekében, hogy a létrehozandó adattárházba frissített, kis túlzással naprakész adatok kerülhessenek, a projekt részeként az EEKH megkezdte a saját nyilvántartásában rendelkezésre álló adatok validálását.
 
 
A projekt fontos vállalása, hogy 2014. május végére a nyilvántartási adatok tekintetében a validálást befejezi, és - miután a naprakész adatok hosszútávú biztosítása is cél - a projekt során kialakuló webes felületre az egészségügyi dolgozók egyéni belépési jogosultságot kapnak, így egyszerűen és online is jelezni tudják majd adataik változását.
 
Egészségügyi Clearing House
 
Az EEKH kapcsolatrendszere ma is sokrétű. A teljesség igénye nélkül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal, az egészségügyi képzést folytató intézményekkel, a szakmai kamarákkal és az ágazaton kívüli hivatalokkal (pl. a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala), folyamatos kapcsolatban van az EEKH. Ma ez a kapcsolat jellemzően csak „adatkapcsolat”, s az EEKH egyértelmű célja, hogy a projekt eredményeképpen a szervezetek közötti együttműködés is mindenképpen fejlődjön, gazdagodjon. A hivatalos kontaktusok ésszerűsítése és egyszerűsítése mellett ezért a projektben létrejön egy olyan webes felület is, amely alkalmas lesz arra, hogy az egyes szereplők informálódhassanak és információkat cserélhessenek például az ágazati képzésekről, az álláslehetőségekről, különböző tendenciákról is, azaz egy helyen – az EEKH újraszervezett web-es felületén is - megjelenjen az egészségügyi munkaerő-piaci kereslet és kínálat.
Az EEKH a webes felület kialakításával és üzemeltetésével, valamint a kapcsolódó egészségügyi humánszolgáltatási rendszer alapjainak lerakásával megteremti az alapját az élő-működő egészségügyi munkaerő közvetítő, EHMR Clearing House rendszernek. Az EHMR Clearing House célja egy olyan szolgáltatási modell kidolgozása, amely valid és megbízható információkkal látja el az egészségügyi intézményeket a munkaerő-piaci folyamatokról és várható trendekről, továbbá a munkavállalók és munkaadók számára naprakész információt nyújt a képzésekről és álláslehetőségekről, egyben munkaerő-piaci tanácsadói irodaként is működik.
 
SZAFTEX és Életpályamodell koncepció
 
A SZAFTEX fejlesztés célja a GYEMSZI által fejlesztett, több, mint százezer szakdolgozó kötelező szakmacsoportos továbbképzési pontjainak nyilvántartására szolgáló web-alapú (böngészővel elérhető) rendszer továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a szakdolgozók működési nyilvántartásának megújításához szükséges továbbképzési pontok egységesen, elektronikus módon legyenek nyilvántartva.
Az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartás ciklus ideje 5 év, a továbbképzési időszak teljesítéséhez az egészségügyi szakdolgozónak
 
  • kötelező szakmacsoportos elméleti,
  • szabadon választható elméleti és
  • gyakorlati továbbképzési formákban kell részt venniük, és a továbbképzési időszak alatt összesen 150 pontot kell teljesíteniük. 2012-ben 15 088 személy kérelmére indult a továbbképzési kötelezettség igazolása, amelyet a szakdolgozók 26 szabadon választható elméleti továbbképzésen szerezhettek meg, amelyeknek fő csoportjai:
    • minősített elméleti továbbképzési tanfolyam;
    • munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzés;
    • szakmai célú tanulmányút;
    • adott szakterületen végzett tudományos tevékenység;
    • adott szakképesítésnek megfelelő szakmai vizsga jellemző írásbeli feladatsorának legalább 75%-os eredménnyel történő megoldása.
A SZAFTEX rendszer fejlesztésével a projekt eléri, hogy
 
  • a szakdolgozók működési nyilvántartásának megújításhoz szükséges továbbképzési pontok egységesen, elektronikus módon legyenek nyilvántartva;
  • az egyes szakdolgozók által megszerzett pontok nyilvántartása teljes körű legyen, biztosítva a szakdolgozók számára a hozzáférést a nyilvántartott adataikhoz;
  • biztosítva legyen a szabadon választható továbbképzések minősítése;
  • megjelenjen a kötelező szakmacsoportos és a szabadon választott akkreditált továbbképzések „kínálata” a felületen;
  • legyen támogatva a továbbképzések megszervezése (meghirdetés, jelentkezés, pontigazolás nyilvántartása);
  • a továbbképzések nyilvántartásához kapcsolódó munkafolyamatok támogatottak legyenek a képzésben résztvevők és a nyilvántartó intézmény számára;
  • legyen azonnali adatszolgáltatási lehetőség.
Fontos eleme a projekten belüli szakértői munkának az egészségügyi életpályamodell koncepcióra vonatkozó javaslat kidolgozása is, amely kiterjed az egészségügyi dolgozókról gyűjtendő életpálya-specifikus információk rendszerének meghatározására, a dolgozók életpályáját támogató szolgáltatások körére, célja pedig a pályaelhagyás, illetve a külföldi munkavállalás volumenének és szándékának csökkentése.
 
MEGVALÓSÍTÁS 5 LÉPÉSBEN
 
1. LÉPÉS: EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETEK, JOGSZABÁLY-ALKOTÁS, VALIDÁLÁS
Az első lépés központi eleme a projekt hatáskörébe tartozó hazai és nemzetközi (elsősorban uniós) adatbázisok és nyilvántartások, valamint a vonatkozó jogszabályi felhatalmazások részletes felmérése és elemzése. Ezzel párhuzamosan a projekt – egységes szerkezetű megállapodások megkötésével - formalizált együttműködést alakított ki az egyes adatszolgáltató intézményekkel (Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Nemzeti Közigazgatási Intézet, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Központi Statisztikai Hivatal, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács).
Az adatbázisok felmérésével egyidejűleg a projekt – entitásának megtartásával - szoros szakmai kapcsolatot épített ki a logikailag egy irányba tartó társ egészségügyi informatikai fejlesztési projektekkel (lásd 1. ábra). Az e-Egészségügyi projektek mindegyike önálló, de eredményeiket tekintve egymást erősítő formációk. Az EHMR-nek elsősorban az adattárház kiépítésekor, a közhiteles adatbázisok fejlesztésekor kritikus kérdés, hogy olyan logikai és technológiai platformot építsen, amely alkalmas a párhuzamosan zajló egészségügyi adatbázis és informatikai fejlesztésekkel való együttműködésre az egészségügy új rendszerében. A Kooperatív Térben minden adatszolgáltatás egységes, a projekt megvalósítása kapcsán közhitelesnek minősített nyilvántartások publikálását a Projektgazda portálján kell megvalósítani – és ez fontos újdonság – a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) által biztosított infrastruktúrával.
Az adatbázis felméréssel és a kódtábla-szükségletek megállapításával párhuzamosan került sor a vonatkozó jogszabályok áttekintésére (egyrészt az adatgyűjtések, adattovábbítások, másrészt a kódtáblák vonatkozásában). A projekt szakértői már a működés első időszakában beazonosítható szabályozás-módosítási koncepciókat készítettek elő, amelyek a Projektgazda előterjesztésében kerültek államigazgatási egyeztetésre (jogszabály javaslatok készültek például az EHMR webes felületére tervezett állásközvetítő portál hatékony működése, valamint a működési nyilvántartásban szereplő adatok egészségügyi dolgozó által történő folyamatos ellenőrzésének ösztönzése érdekében).
 
 
Ebben a lépésben kezdte meg a Projektgazda a saját nyilvántartásaiban szereplő adatok validálását. Egy adatbázisban szereplő adattömeg validálása többféleképpen végezhető el, a projekt a papír alapú nyilvántartás, illetve az elektronikus nyilvántartás összevetésével kezdte meg az adattisztítást, az alap- és működési nyilvántartásban szereplő egészségügyi dolgozók adatainak áttekintésével, ellenőrzéséve.
 
 
A szisztematikus validálás valójában konzekvens adattisztítást jelent, amikor is a projektben dolgozó adatrögzítők (14 fő) - több csatornán megkeresve az egészségügyi dolgozókat és egyeztetve adataikat - pótolják a hiányzó adatokat, javítják és korrigálják az elavult adatokat, valamint a nyilvántartásokban tapasztalható eltérés esetén a helyes adatot  kiválasztva rögzítik azokat.
A projekt működésében fontos stratégiai váltás a validálási tevékenység módszertanának 2013. második felében történő átalakítása az un. önvalidálás módszerének bevezetésével. Az önvalidálási folyamat lényege, hogy az EEKH létrehozott egy olyan elektronikus felületet, melyen keresztül az egészségügyi dolgozók ellenőrizni tudják adataikat, illetve eltérés és hiány esetén kezdeményezni tudják azok módosítását és kiegészítését.
A felületre való belépést követően az egészségügyi dolgozóknak a cím adatok, diploma adatok, szakképesítés/szakvizsga adatok, munkahelyre vonatkozó adatok, kamarai tagság adatai, nyelvvizsga adatok ellenőrzésére van lehetősége. Az adatok ellenőrzését követően az egészségügyi dolgozók részére rendelkezésre álló lehetőségek a következők:
 
  • amennyiben az adatokat helyesnek és hiánytalannak találják, a felületen ezt ikonra kattintással jelezve az önvalidálás megtörtént,
  • amennyiben hiányt, eltérést észlelnek, az adatok pótlását és korrigálását azok rögzítésével és az adatok igazolására szolgáló dokumentumok feltöltésével kérhetik, majd ezt követően az ikonra kattintva fejezik be az önvalidálást.
Az önvalidálást tartalmazó üzenetek elektronikus úton érkeznek az adatrögzítőkhöz, akik feladata az önvalidálás feldolgozása, valamint a telefonos HELP-DESK 8.00-20.00 óráig történő biztosítása.
A Projekt komoly információs és motivációs kampányt indított az önvalidálás megismertetésére és népszerűsítésére. 2013. szeptembere és novembere közötti időszakban 4 egyetemvárosban és további 72 (48 vidéki és 24 budapesti) helyszínen tart helyszíni oktatást és bemutatót, valamint közreműködött az önvalidálás feltételeit tartalmazó miniszteri rendelet tervezet elkészítésében, mely minden egészségügyi dolgozó esetében szabadon választható továbbképzési pontot biztosít az önvalidálás elvégzése esetén.
 
2. LÉPÉS: ADATTÁRHÁZ ÉPÍTÉS
Ebben a lépésben kerül sor a Projektgazda adatkezelésében lévő alap- és működési nyilvántartások esetében egy olyan egységes nyilvántartási rendszer kialakítására, mely tartalmazza a migrációs, a szakértői és a rezidens nyilvántartásokat is. Az egészségügyi humánerőforrás monitoring rendszer adatgyűjtésének újraépített működése szerint az egészségügyi dolgozók a működési nyilvántartás adatait a működési nyilvántartásba vételi, vagy megújítási/meghosszabbítási kérelemmel egyidejűleg jelentik be az EEKH-nak. A nyilvántartásokba adatokat szolgáltatnak a képző intézmények, az etikai ügyekben eljáró hatóságok, a KEKKH, az OTH, az egészségügyi szolgáltatók és a Kamarák is. Az EEKH adatbázisai tartalmazzák az egészségügyi dolgozókra vonatkozó személyes-, működési nyilvántartási-, munkahelyi-, illetve a diploma elismerésére vonatkozó adatokat. Az EHMR által érintett adatok jelentős részénél az EEKH az adatgazda, azonban a projekt megvalósítása nem lenne lehetséges további adatszolgáltató szervek hatékony közreműködése nélkül. A hatályos jogszabályok egyes esetekben konkrétan megjelölik az adatszolgáltatással érintett adatgazdákat, illetve az adatszolgáltatás módját, más esetekben általános felhatalmazást biztosítanak a projektgazdának az adatszolgáltatás teljesítéséhez. A GYEMSZI-OGYI, az ESZTT, valamint az OTH perszonalizált adatokkal látja el az EEKH-t. Az EHMR ezáltal az egészségügyi dolgozókra vonatkozó adatokat személyazonosításra alkalmas módon is képes kezelni és feldolgozni, annak érdekében, hogy az egyes egészségügyi dolgozók is nyomon követhetőek legyenek a rendszerben, továbbá az életpályamodell koncepció javaslat kidolgozását követően személyre szabott tanácsadás és támogató szolgáltatások igénybe vételére kerülhessen majd sor. A további deperszonalizált adatokat az egészségügyi törvényben nevesített, adatszolgáltatásra kötelezett szervek (OEP, NKI, NFSZ, KSH-GYEMSZI-IRF), valamint a stratégiai partnerként együttműködő, orvos– és egészségtudomány képzést folytató felsőoktatási és más intézmények bocsájtják az EEKH rendelkezésére. Az EEKH a perszonalizált és a deperszonalizált adatok összevetésével, elemzésével jelezni tudja a humánerőforrás rendelkezésre állásával kapcsolatos problémákat és megoldási javaslatokat, valamint az adattárház adatainak elemzésével képes arra, hogy azonosítsa az ágazati szabályozási vagy egyéb beavatkozást igénylő területeket, illetve, hogy előrejelzésekkel segítse az utánpótlás tervezhetőségét.
Az eredetileg tervezett épület átalakítások (szerverpark), illetve a rendszer hardver környezetének létrehozása – a NISZ szerepvállalásának eredményeképp – a projektből kimarad, a fókusz az adattárház megalkotásán van. Ennek során kialakul az a rendszer is, amely biztosítja a rendszerbe bekerülő adatok kompatibilitását és konzisztenciáját, valamint az interface-t a folyamatosan frissülő adatok számára. Az adattárház, valamint a webes felület kialakításával párhuzamosan meg kell határozni a különböző jogosultsági szinteknek megfelelő hozzáféréseket, valamint fel kell készíteni a tanácsadói call-centert a webes szolgáltatások támogatására, illetve egyes, az életpályamodellel kapcsolatos szolgáltatások ellátására is.
 
A rendszer átadását követően 
  • az EEKH a jogszabály által bárki számára megismerhetőnek minősített adatokat közzéteszi az új webes felületen, s egy web-alapú kereső segítségével azokat minden egészségügyi szakképesítést szerzett, a nyilvántartásban szereplő személy ellenőrizheti, s változás/elírás esetén elektronikus úton kezdeményezheti az EEKH-nál az adatok módosítását;
  • minden egészségügyi dolgozó egyéni belépési kódot kap a rendszerhez, s természetesen az egyéb érintettek számára is lehetőség lesz majd az EHMR-hez való hozzáférésre a jogosultsági szintjüknek megfelelően;
  • az EEKH a működési nyilvántartással kapcsolatos kérelem formanyomtatványok elektronikus kitölthetőségét is biztosítja olyan módon, hogy a rendszer a működési nyilvántartásban szereplő adatokkal előre kitölti a nyomtatványokat az egészségügyi dolgozó helyett, akinek így már csak a hiányzó vagy módosult adatokat kell majd megadnia - ez az ügyintézés nagymértékű egyszerűsítését eredményezi.
Ebben a lépésben történik meg a szakdolgozók tekintetében a szabadon választható továbbképzések pontjait, valamint a gyakorlati pontokat nyilvántartó szoftver fejlesztése (SZAFTEX), valamint az egészségügyi munkahelyek felhasználói felületének a kialakítása is, amelynek révén a munkaadók az aktuális munkaerőre, illetve az aktuális munkaerőigényeikre vonatkozó adataikat tudják rögzíteni.
 
3. LÉPÉS: Webes portál és funkcionalitások
Az adatbázisok felmérésével és kialakításával párhuzamosan indul meg az EHMR webes felületének és a kapcsolódó moduloknak, funkcióknak, tevékenységeknek a specifikálása is. A projekt során megvalósuló rendszerhez elkészül egy olyan portál, amely megteremti az összes érintett egészségügyi dolgozó távoli belépésének lehetőségét.
 
 
Az EEKH új portáljára egy bárki számára megismerhető adat, s egy nem nyilvános adat megadásával lehet belépni (de az autitentikáció és authorizáció csak a projekt legvégén nyeri el végleges formját). Azon intézmények számára, akik adatokat szolgáltatnának a rendszerbe, vagy tartalmat kívánnának feltölteni a portálra, az EEKH szintén egyedi hozzáférést biztosít, s ezen a felületen tudnak az egyes ágazati szereplők adatokat szolgáltatni, illetve itt lesz lehetőség az előre elkészült riportok megtekintésére, letöltésére.
 
 
Az EEKH a tárolt adatok professzionális, úgy a közvetlen felhasználók, döntéshozók, mint a szélesebb nyilvánosság, akár a média számára kiválóan használható térképes megjelenítési funkciókat is fejleszteni kíván az EHMR projektben.
A felület megteremti a lehetőséget a folyamatos és kölcsönös információcserére, ugyanis jelenleg sok esetben probléma, hogy az egészségügyi munkaerőpiaci kereslet és kínálat nem talál egymásra (állásportál funkció), illetve a munkavállalók nehezen jutnak információhoz a képzésekkel, továbbképzésekkel kapcsolatban, miközben a képzések szervezői sok esetben nem tudják elérni a célközönségüket. A projekt eredményeként egy olyan információs portál jön létre, ahol az összes érintett fél tájékozódhat, illetve elérheti a számára fontos szereplőket, sőt megjelenik több, eddig soha nem látott funkció: direkt állásajánlat-küldés a már külföldön dolgozó és regisztrált, de érvényes működési nyilvántartással nem rendelkező egészségügyi szakembereknek, valamint a személyes, on-line és telefonos, ágazat-specifikus kompetenciákat kezelő munkaerőpiaci tanácsadási funkció.
A Projektgazda a projekt során ennek a felületét alakítja ki, s kommunikációs aktivitásával éri el, hogy minél több ágazati szereplő ismerje meg, s használja a rendszert. Az EHMR portál további funkciója, hogy az intézmények itt jelenthetik be a betöltetlen álláshelyeiket, a jelen és a jövőbeli munkaerő igényüket, ami fontos input az egészségpolitikai döntéshozók számára.
 
 
Az EHMR portál felületén biztosítható a kapcsolódást a rezidens álláshelyekkel kapcsolatos pályázatokkal és adminisztrációval is, továbbá a portál ezeken túl információs központként is működik majd, hivatkozásokkal az egyes ágazati szakmai szervezetek honlapja, elérhetőségei tekintetében.
A EHMR portál alkalmas egyéb, az ágazat szereplői számára fontos információk (pl. ösztöndíjak, tanulmányutak stb.) publikálására is. Cél még a kérdőíves felmérések lehetőségének megteremtése annak érdekében, hogy a portál alkalmas legyen meghatározott körhöz tartozó személyek kérdőíves kikérdezésére (motivációs modul) is, amelynek segítségével jól lehet szondázni az egyes egészségpolitikai intézkedés-tervezeteket, így modellezve az egyes érintett munkavállalói csoportok hozzáállását bizonyos „what-if” kérdésekre.
A projekt keretében valósul meg az önkéntes anonim adatszolgáltatáson alapuló bérmonitor alkalmazás is. A bérmonitor alrendszerben az egészségügyi dolgozók megadhatják jövedelmi adataikat (munkaviszonyból származó és összes), ezért cserébe szakmánként, területenként stb. összesített jövedelem-szint riportokat kapnak a rendszerben regisztrált dolgozói információkból generált adatok felhasználásával.
Az EHMR és az EHMR portál alkalmas lesz arra, hogy a felsorolt alkalmazásokon és funkciókon túl, a projekt megvalósítási időszakát követően felmerült igényekhez igazodva további szükséges funkciókkal bővíthető, fejleszthető legyen.
 
4. LÉPÉS tanácsadói call-center
A projekt egyértelmű célja, hogy a modern, állampolgár-barát és ügyfélközpontú hivatali működést úgy is biztosítsa, hogy professzionizálja az ügyfelek számára az ügyintézés és a tájékoztatás-tájékozódás lehetőségét. Általános megfogalmazásban a „call-center” a projekthez szorosan kapcsolódó általános információs központ. Konkrét tevékenysége azonban túlmutat ezen, ugyanis a projekt eredménytermékeinek – adattárház, életpálya modell koncepció, tanácsadási tevékenység, elemzési feladatok – tényleges működtetésére irányul.  A „tanácsadói call-center” (TCC) meghatározás tekintetében a fő hangsúly a „tanácsadói” kifejezésen van, amely tevékenység speciális egészségügyi-, munka-, pálya-, álláskeresési-, rehabilitációs-, helyi (térségi) foglalkoztatási-, karrier-, képzési-tanácsadási és elemző kompetenciákra alapoz. A TCC valójában egy speciális karrier-menedzsmenti tanácsadási tevékenységet lát el az egészségügyben, amelynek fókuszában az egészségügyi dolgozók állnak.
A TCC működésével szemben támasztott követelményeket és az ügyfelek személyes igényeit figyelembe véve a tanácsadás profilja három, karakterisztikusan jól elhatárolható feladatkör köré csoportosul.
 
  1. Az egyik tanácsadói profil komoly webes, twitteres, IWIW-es és főleg facebook-os gyakorlattal és napi rutinnal, valamint magas szintű irodai szoftverkezelési készséggel rendelkezik. Könnyedén kezel olyan grafikai alkalmazásokat, amelyek hathatós segítséget nyújtanak kimutatások, jelentések, beszámolók és prezentációk elkészítésében. Otthonosan mozog az online alkalmazások világában, ismeretei naprakészek a közösségi tartalmakat kezelő szoftverek használatában. Jártas az emberi kapcsolatok kezelésében, s könnyedén átlátja az ágazati hivatalok felépítését, működését.
  2. A másik tanácsadói profil elsősorban informatikai és programozási ismeretekkel, kifinomult rendszeralkotó készséggel rendelkezik. Képes a meglévő adatokat szisztematikusan kezelni, s a rendelkezésre álló információkból statisztikákat készíteni, illetve következtetéseket levonni. Informatikai képzettségének köszönhetően átlátja a bonyolultabb rendszerek felépítését és működését, s szakszerűen eligazodik az egészségügyi intézményrendszer struktúrái között. A webes rendszer használatát illetően hatékony segítséget tud nyújtani az egészségügyi dolgozók részére.
  3. A harmadik tanácsadói profil az egészségügyi dolgozókat, mint ügyfeleket érintő kommunikációban (mind írásban, mind telefonon), valamint a személyes kapcsolattartásban és ügyfélfogadásban jelenik meg elsősorban. Moderáltság, segítő hozzáállás, határozottság és türelem jellemzi. Jó az emberismerete, eredményes a személyközi kapcsolatok kiépítésében, jellemzője a klasszikus tanácsadói attitűd.
Az előzőekben ismertetett feladatokon túl a TCC képes arra, hogy jól kezelje az Y generáció elérése kapcsán realizálható közösségi igényeket. Miután sokuk életében szinte központi szerepet játszanak a virtuális érintkezésre alkalmas közösségi oldalak, az EHMR stratégiák népszerűsítésére kiváló lehetőséget nyújtanak a facebook-on létrehozható oldalak és az ezáltal életre hívható kampányok. A TCC alkalmas arra, hogy megtalálja azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a projekt céljai eljuttathatók a fiatal egészségügyi dolgozók felé. A jelenlegi struktúra ugyanis a már komoly szakmai múlttal rendelkező egészségügyi dolgozókat célozza meg, ez azonban nem minden esetben tudja a fiataloknál is ugyanazt a hatást elérni.
 
5. LÉPÉS: KOMMUNIKÁCIÓ 
Az ötödik lépés központi eleme (az előző lépésekkel párhuzamosan végzett előkészítő tevékenységekre támaszkodva) az életpályamodell koncepció, valamint az azt támogató szolgáltatások tervezése, kidolgozása, az érintett szervezetekkel történő egyeztetése, valamint a megfelelő szakmai konszenzus biztosítása érdekében erős kommunikációs tevékenység.
A kommunikációs tevékenység keretében a Projektgazda biztosítani kívánja az EHMR felhasználóbarát és szolgáltató funkcióinak minél szélesebb körű megismertetését a négy egyetemi várost érintő roadshow, illetve mobil teamjének közreműködésével az ország számos pontján.
 
 

Összegzés

A projekt tervezésében és megvalósításában a megrendelői oldalon az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma - Egészségügyért Felelős Államtitkárság szakemberei vettek, illetve vesznek részt, a megvalósítás pedig szűk körű külső szakértői kör bevonásával történik, elsősorban az adattárház, az IT fejlesztés, és a web-fejlesztés területén. A projekt megvalósítása a 2011. novemberében megjelent pályázati felhíváshoz képest 2012. június 1. napjával indulhatott el.  A projekt minden fejlesztési eredménytermékét a projektgazda a GYEMSZI által irányított intézményhálózat közreműködésével előzetesen teszteli. Az EEKH és az egészségügyi ágazat minden szereplője, munkavállalója szempontjából kiemelt jelentőségű Egészségügyi Humánerőforrás Monitoring kiemelt projekt sikeres megvalósításával az ágazat megteremteti
 
  • a vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltató intézményekkel, illetve a releváns uniós adatbázisokkal való adatkapcsolatot,
  • az egészségügyi ellátórendszer humánerőforrás minimumfeltételeinek és a hiányterületek erőforrás-szükségleteinek, a kapacitások megfelelő szakmai és területi megoszlásának nyomon követését,
  • az ágazat humánerőforrással kapcsolatos döntéseinek valid adatokkal történő megalapozását,
  • a szükségleteknek megfelelő HR-stratégia kialakítását ágazati szinten.
A fenti nyomon követési és előrejelzési funkcióknak köszönhetően, valamint az ágazati HR stratégia kialakítását követően javulni fog az esélye annak, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátás munkaerő szükséglete hosszútávon biztosítható legyen.
További előnyt jelent, hogy
 
  • az egészségügyi dolgozók ágazatban tartása, a külföldi munkavállalás, az elvándorlás lassítása megvalósulhat (pl. az életpályamodellel, amelynek eredményeként az államilag támogatott képzéseken nem külföldre „gyártunk” szakembereket);
  • a valid adatok alapján a képzőhelyek racionalizálni tudják a képzési profilokat, az államilag támogatott helyek célszerű elosztását;
  • az egységes adatbázis a döntéshozóknak gyorsabb, pontosabb információkat szolgáltat, az adatok egy kézben tartása hatékony feladat-szervezést és racionalizálható humán erőforráskapacitás-tervezést tesz lehetővé.    
Az ágazati HR adattárház összefüggéseiben tárja fel a változásokat és a tendenciákat, felhívja a figyelmet azokra a szegmensekre, amelyek beavatkozást igényelnek, továbbá részletesen feltárja azokat a területeket (szakmai és földrajzi), ahol erőforráshiány lép fel, és azokat a területeket is, amelyeken a hazai viszonyok tekintetében erőforrástöbblet mutatkozik.