A projekt operatív célkitűzései:
  • a tartalmi adatfeldolgozás hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében egységes keretek között teremtődjék meg az ágazat számára releváns közcélú és közhiteles kódtörzsek és nyilvántartások publikációs rendszere, beleértve
    - az adatgazdák kapcsolódásának rendezését és biztosítását,
    - a felhasználók számára egységesített elérhetőség biztosítását,
    - a működési szabályrendszer transzparenciáját
    - a közhiteles adatok lakosság számára történő publikációját.
  • az ágazati intézmények közötti adatcsere hatékonyabbá, hiba- és redundanciamentessé tétele, a szakdolgozók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében valósuljon meg egy olyan központi jelentés- és üzenettovábbító rendszer, amely
    - egykapusan fogadja a továbbítandó adatokat,
    - képes azok tartalmi feldolgozására, beleértve a szabályalapú ellenőrzési („validációs”) eljárásokat is,
    - képes az adatok irányítására, és továbbítására,
    - egységesen teszi lehetővé a továbbított adatok hozzáférés-kontrollját, nyomon követését és naplózását.
  • a létrejövő megoldások általánossá tétele érdekében, az előzőek révén, váljon lehetségessé egy egységesítendő szabályozási környezet kialakulása.
A fejlesztés szükségessége, szakmai tartalma:
 
Az egészségügyi rendszer hatékonyabb és magasabb minőségű működésének elérése az egészségügyi szerkezetátalakítás során kiemelt feladatként azonosítható. Ennek elengedhetetlen feltétele az ellátórendszer különböző szintjei között áramló jelentések, illetve az egyes szinteken belüli horizontális adatcsere magasabb minőségű, a kor informatikai lehetőségeire építő megvalósítása.
 
Ahhoz, hogy a struktúraátalakítás sikeresen történhessen meg, az egészségügy működéséhez kapcsolódó jelentési és elszámolási rendszerek, illetve az erre épülő adatfeldolgozási, értékelési és ellenőrzési folyamatok jelentős átalakítást és fejlesztést igényelnek. Az indokolatlan igénybevételek, a felesleges kiadások visszaszorítása, a betegellátó rendszer optimálisabb forrásallokációja, az ellátás minőségének javítása csak az ellátórendszer működési adatainak egységes, minél teljesebb körű összesítésének és feldolgozásának segítségével valósulhat meg. Az ágazatirányítás döntéshozatali mechanizmusainak pontosabb, teljesebb és gyorsabban rendelkezésre álló adatokkal való ellátása segíti annak működését és végső soron a kormányprogram eredményesebb megvalósítását.
 
Az egészségügyi ellátások finanszírozási rendszerének értelemszerűen fontos célja az ágazati szintű célokhoz igazodás. Az ágazati célokat az ágazatirányítás a Semmelweis Tervben foglalta össze, ezen belül pedig hangsúlyos szerepet szán az egészségügyi informatika fejlesztésének.
 
A projekt az egészségügyi adatkezelésnek két, egymással szervesen összefüggő területén céloz meg korszakváltó jelentőségű fejlesztés megvalósítását.
 
A Semmelweis Terv az ágazati szinten egységesített informatikai szolgáltatásoknak – szinergikusan megvalósuló projektek keretében történő – kialakítását, többek között a megbízható törzsadat nyilvántartások felhasználásának biztosítását is meghatározza. Az ágazat tervezett informatikai megújításának kulcselemét jelenti egy olyan egységes törzskezelő és –publikáló rendszer megteremtése, amely lehetővé teszi az ágazati adatvagyon egységes „nyelvezetre” emelését, a fogalmi és értékkészletbeli heterogenitás felszámolását, ezáltal a továbbiakban a jelenleginél magasabb szintű hasznosítását. A feladathoz szervesen kapcsolódik a törzsadatok adatgazdáinak folyamatelvű konszolidációja, a kapcsolódó folyamatok rendezése, műszaki illesztése, a hosszú távú fenntarthatóságot biztosító konstrukciók létrehozása.
 
A projekt másik alapvető célkitűzése egy egységes ágazati jelentés- és üzenettovábbító infrastruktúra megteremtése, amely a kapcsolódó projektek számára egy olyan általános kommunikációs közeget hoz létre, amelyet az újonnan tervezett projektek úgy tudnak igénybe venni, hogy adatkommunikációs jellegű, izolált fejlesztési feladatokra nem kell forrást allokálniuk, illetve a későbbiekben nem kell divergáló egyedi megoldások fenntartását fedezniük. Az egységes platform használata minimalizálja annak kockázatát, hogy a rohamos tempóban átalakuló egészségügy ütemesen változó szabályzói miatt gyorsan elavuló technológiájú és tartalmú különálló eszközrendszer elemeket kelljen fenntartani, illetve egymással összehangolni.
 
Az egészségügyi ellátók informatikai rendszerei (pl. kórházi információs rendszerek, HIS-ek) közötti interoperabilitás megteremtéséhez a fejlesztés alapvetően az általános kommunikációs közeg megteremtésével, illetve a közhiteles publikáció létrehozásával járul hozzá.
A már elindult vagy már lezajlott projektek számára a fejlesztés lehetőséget ad a létrejövő infrastruktúrára való átkapcsolódáshoz, annak előnyös képességeinek kihasználásához.
 
A projekt szakmai tartalmának összefoglalása
Adatgazdai szerepkörök rendezése
A projekt keretében
  • fel kell mérni a közhiteles adatköröket, véglegesíteni a publikációs rendszerbe bevonandó törzseket;
  • meg kell határozni adatkörönként a felelős adatgazdákat, hogy a közhiteles publikációs rendszerben az adott adatgazda által megjelenített adat legyen az érintett tartalom szempontjából az egyetlen hivatalosan elfogadott forrás;
  • létre kell hozni egy olyan jogszabály javaslati csomagot, amely rendezi az egészségügyi közhitelesség és adatgazdai szerepkörök jogi vonatkozásait;
  • meg kell valósítani a meglévő törzsek tisztítását, illetve támogatni kell azoknak a szervezési, fejlesztési változásoknak a végrehajtását, amelyek a kellő adatminőséget a későbbiekben folyamatosan biztosítani képesek.
  • át kell tekinteni - és lehetőség szerint meg kell valósítani - az OSAP jelentések egységes törzsadat-kezeléshez kapcsolódó kivitelezését.
Központi törzspublikációs rendszer
A projekt keretében
  • meg kell vizsgálni a közhiteles adatok leírását, klasszifikációját, regisztrációját és elérhetőségét biztosító uniós szabványok használati lehetőségét;
  • fel kell dolgozni az egyes törzsek összetevőit és attribútumait, létre kell hozni a konszolidált adatreprezentációs modelleket, illetve az egységesen kezelendő adatösszetevők specifikációit, a vonatkozó uniós és hazai szabványok alapján;
  • ki kell dolgozni adatgazdánként a publikációs rendszerhez való kapcsolódás folyamatait, beleértve az egymásra épülő törzsek adatgazdai felelősségének összehangolását is;
  • ki kell fejleszteni az egyes, az ágazat számára kritikus jelentőségű nyilvántartás esetén az adatgazdák nyilvántartási rendszerét;
  • létre kell hozni az adatok fogadását, tárolását és publikálását végző központi rendszert, beleértve a publikált törzsek humán és szabványos gépi interfészeken át való elérhetőségét biztosító összetevőket is;
  • ki kell fejleszteni az adatgazdák rendszereiben a publikációt támogató interfészeket;
  • létre kell hozni egy referencia-alkalmazást, amely lehetővé teszi a törzsadat-kezelés és publikáció webes felületen való végrehajtását;
  • létre kell hozni a törzsek gépi felhasználását segítő szolgáltatások, pl. regisztráció-alapú változásjelző rendszert;
  • létre kell hozni a törzsek egymás közötti konzisztenciáját monitorozó funkcionalitást;
  • meg kell teremteni az adatok elérhetőségének szabályozását (hozzáférő szerinti korlátozhatóság, kötegelt letöltések korlátozhatósága, stb.). A korlátozott hozzáférések kezelésének támogatására ki kell dolgozni egy megfelelő naplózási és riasztási rendszert;
  • létre kell hozni a törzsek regisztrációs rendszerét és meta-adattárát, illetve ki kell dolgozni a regisztráció folyamatát és szabályozását;
  • meg kell oldani a rendszerben tároltan publikálni tervezett törzsek esetében a meglévő törzsadatok migrációját.
Ágazati jelentési rendszer egységesítése és szabványosítása
A projekt keretében 
  • fel kell dolgozni a fejlesztés által érintett jelentési rendszerek és folyamatok jellemzőit, szabályozását, tartalmát, intenzitását, adatszerkezetét;
  • ki kell dolgozni, és javaslatba kell foglalni az egységesen megújított jelentési rendszer formális adatmodelljeit, illetve az egységesen kezelendő adatösszetevők specifikációit, a vonatkozó uniós és hazai szabványok alapján;
  • ki kell dolgozni, és javaslatba kell foglalni a jelentési rendszer megújított folyamatait, amelyek során kiküszöbölődnek a redundanciák, összevonásra kerülnek egyes jelentések;
  • létre kell hozni egy olyan jogszabály javaslati csomagot, amely rendezi a megújítandó jelentési rendszer jogi vonatkozásait;
  • létre kell hozni egy ajánlást a továbbiakban definiálásra kerülő (illetve bevonásra kerülő) jelentések kialakítási, illetve adaptációs módszertanára.
Központi üzenet- és jelentéstovábbító rendszer
A projekt keretében
  • létre kell hozni egy központosított, egykapus üzenet- és jelentéstovábbító rendszert;
  • ki kell alakítani az adattovábbítás és -feldolgozás központi informatikai infrastruktúráját (hardver, szoftver eszközpark, hálózat, stb.);
  • biztosítani kell a fejlesztés során kialakított rendszer központilag ellenőrzött és menedzselt fenntarthatóságát;
  • ki kell dolgozni és meg kell valósítani a konzorciumi tagok és együttműködő partnerek rendszereinek illeszkedéseit, a jelentések kezelésének interfészeit;
  • meg kell vizsgálni és - lehetőség szerint létre kell hozni - a kormányzati SOA architektúrához való illeszkedést.
Egységes ágazati felhasználó- és jogosultságkezelés
A projekt keretében
  • ki kell alakítani egy, az ágazatban általánosan használható, szabványos eszközökre épülő egészségügyi jogosultsági és hozzáférési rendszert;
  • a jogosultság-kezelés alapjául egy egységes ágazati felhasználó menedzsment rendszert kell kialakítani, melynek tartalma összhangban kell legyen az EEKH-ban kezelt ágazati HR nyilvántartásokkal és az azokban történő adatváltozásokkal;
  • lehetővé kell tenni a személy-alapú és intézményi szintű, szerepeken alapuló jogosultságkezelést;
  • biztosítani kell, hogy a rendszer rendelkezzen mindazokkal az üzemeltetési és biztonsági eszközökkel és eljárásokkal, amelyek garantálják az adatelérések megfelelő színvonalát;
  • lehetővé kell tenni a jogosultságok szabályozásának szervezet-alapú delegációját, kialakítva az ezt kiszolgáló humán és gépi interfésszel rendelkező IT szolgáltatásokat.
Egységes és szabványos objektumazonosítási rendszer
A projekt keretében
  • létre kell hozni egy ágazati szinten egységesített törzs- és jelentésregisztert, amelyben az egyes objektumok azonosítása egységesen történik;
  • ki kell dolgozni egy nemzetközi szabványon alapuló ágazati szinten egységesített, hierarchikus objektumazonosítási rendszert és meg kell valósítani annak publikációs környezetét;
  • azonosítani és rögzíteni kell a fejlesztés során létrejövő objektumok egyedi azonosítóit.
Kapcsolódó ágazati tartalomszolgáltatás
A projekt keretében el kell érni, hogy
  • az ágazati tartalomszolgáltatás keretében transzparensen jelenjenek meg a megfelelően tisztított és migrált, az adatgazdák által hitelesített adatok
  • a közhiteles egészségügyi adatvagyon legyen oly módon transzparens (pl. webszolgáltatásokon keresztül), hogy szükség esetén a hozzáférés ellenőrzött és jogosultsághoz köthető legyen, és egyenlő eséllyel férhessen hozzá minden állampolgár;
  • kerüljön transzparens módon publikálásra a működési szabályrendszer;
  • az egészségügyi ellátóknál működő orvosi könyvtárak vegyenek részt a szakmai információk elérhetővé tételében;
  • kerüljön kialakításra a lakosságot, az egészségügyi szolgáltatókat, a kutató intézményeket, az ágazat központi intézményeit és a döntéshozókat is kiszolgáló funkcióval az ágazati portál tartalomszolgáltatása. Ehhez a fejlesztés létrehozza a szükséges információszolgáltatásokat (gyógyszer, intézmények, gyógyszertárak, orvosok, háziorvosok, ügyeletek, stb.), beleértve a keresési funkciókat is, és amelynek megjelenítési rétegét az ágazat tetszőleges, megfelelő képességekkel rendelkező tartalommenedzsment rendszerében belül is meg lehessen teremteni.
Fenntarthatóság biztosítása
A projekt keretében
  • létre kell hozni egy olyan ágazati kompetencia központot, ahol koncentrálható a létrejövő rendszerek szakmai fenntartását és fejlesztését biztosítani képes egészségügyi szaktudás;
  • el kell érni, hogy a fejlesztés megvalósulását követően legyen intézményesített a jogszabályalkotás, figyelemmel arra, hogy megjelenik-e olyan új közhiteles adatigény, illetve jelentési, adattovábbítási folyamat, amit a rendszerbe kell illeszteni; 
  • meg kell teremteni a folyamatos működés, adatfrissítés, adat-hozzáférhetőség fenntartásának feltételrendszerét