Az epilepszia világszerte 50 millió embert érint, és a harmadik leggyakoribb neurológiai korkép az idősek között. Erőss Loránd elmondása szerint körülbelül 6 millió ember él Európában a betegséggel, és mintegy 15 millió európai kap életében epilepsziás rohamot.

Mindeközben Magyarországon évente ötezer új epilepsziás jelenik meg az egészségügyi ellátó rendszerben, ami aktuálisan 50 ezer fő. Az idegsebész hozzátette: az érintettek kétharmada jól kezelhető gyógyszerrel, ám egyharmaduknál nem használ a kezelés.

Az utóbbi csoportba tartozó betegek esetében korábban két lehetőség állt fenn. Az egyik az amikor megtalálták az epilepsziás fókuszt – ha ez egy helyről indult az agyban –, majd azt eltávolították idegsebészeti módszerekkel. Ha pedig az MR vizsgálat negatív volt, elektrofiziológiai módszerekkel kutatták fel a koponyában – elektródákat beültetve –az epilepsziás fókusz helyét, amit aztán ki lehetett metszeni – magyarázta a Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgatója. Megjegyezte, hogy utóbbi a halántéklebeny-epilepsziák esetében például nagyon jó eredményt ad, hiszen a betegek 70 százaléka gyógyszer nélkül is rohammentessé válik.

A másik lehetőség, hogy neuromodulációs módszerrel próbálják csökkenteni a betegek rohamszámát. Bár ez a betegek csak néhány százalékánál okoz teljes rohammentességet, de vannak betegek, akiknél jelentős életminőségjavulást eredményez a rohamszám csökkenésével és a rohamtípus megváltozásával, például nem esnek el, nem törik össze magukat – tette hozzá az idegsebész.

A Magyarországon most bevezetett új módszer a beültetett diagnosztikus elektródákon keresztül történő műtéti kezelés, ahol EEG-jeleket nyernek, melyek révén megállapítható, honnan ered a roham. Erőss Loránd elmondása szerint ezt úgy kell elképzelni, hogy a beteg fejébe robot segítségével beültetnek legalább 10-20 elektródát az agy azon területeire, ahonnan a rohamokat várják. Ha igazolást nyernek, akkor az elektródákon keresztül megkoagulálják, vagyis kisütik azt a fejlődési rendellenességet, ami egyébként a rutin MR-vizsgálatok számára nem látható jól, és csak nagyon speciális vizsgálatokkal sejtethető – tette hozzá.

A beavatkozáshoz olyan modern eszközöket vettek igénybe, mint például a robotizáció vagy a legújabb elektrofiziológiai módszerek és eszközök, így az első ilyen esetet itthon idén már elvégezhették. A módszer lényege Erőss Loránd szerint, hogy minimálisan invazív, vagyis a páciens koponyáját nem kell egy nagy koponyanyitással feltárni és felszíni elektródákat beültetni, vagy egy nagyobb koponyaműtétet végezni, hanem elég az 1,2 milliméter átmérőjű elektródákat kis koponyalyukakon keresztül beültetni az agyba. Így egy rohamot megszüntető beavatkozást lehet elvégezni termokoaguláció által, hővel kezelve a kóros epilepsziás szövetet. A beteg így már akár a műtét másnapján hazamehet.

Az elmúlt időszak igazolta a kezelés sikerességét, hiszen a gyermeknek nincsenek rohamai. A szülők, akik a gyermek betegségének elmúlt 10 évében mindent megpróbáltak, de az epilepsziás rohamokat nem lehetett megszüntetni, "nagyon hálásak" – jegyezte meg Erőss Loránd idegsebész, az intézet főigazgatója.

Forrás, fotó: infostart.hu