Komplex szűrőrendszert alakítanak ki a gyermekek fejlődésének nyomon követésére
 
 
A koragyermekkori alapellátás fejlesztése a következő több mint két év egyik kiemelt egészségügyi projektje. A program egyik célja a gyermekek fejlődését akadályozó rizikótényezők azonosítása. E tényezők alapján készül el a rizikókérdőív, amelyhez egy, a szülői megfigyelésen alapuló kérdőív is kapcsolódik majd. E két kérdőív az alapja az új, hazai fejlesztésű szűrőeljárásnak, amelynek feladata a gyermekek fejlődésének nyomon követése, és az eltérő fejlődést mutató gyermekek pontosabb kiszűrése. A projekt képzési programokat és informatikai fejlesztéseket is tartalmaz. A TÁMOP 6.1.4. kiemelt projekt a GYEMSZI és OTH által alkotott konzorciumban valósul meg.
 
A program nyitókonferenciáján Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár kifejtette: a programban többek között egységes informatikai infrastruktúra épül majd ki, amely javítja a védőnők és a gyermekorvosok közötti kommunikációt. Jelenleg a védőnők kevesebb, mint 60%-a használ elektronikus rendszereket dokumentálás céljából, ráadásul ezek sem egységesek. Mindez kiemelten indokolttá teszi az informatikai háttér fejlesztését.
 
Prof. Fogarasi András, a program szakmai vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg nem elég hatékony a fejlődési problémák korai életkorban történő felismerése. Egyebek mellett ez az egyik oka annak, hogy az érintett gyermekek túl későn kerülnek szakemberhez, pedig az első három évben – azon belül is a csecsemőkorban - megkezdett fejlesztés sokkal hatékonyabb, mint bármilyen későbbi időszakban.
 
Dr. Török Krisztina a megnyitón a GYEMSZI szerepéről beszélt, arról, hogy az alprojektben a módszertan során kidolgozott elemek tananyaggá fejlesztése, és a tananyag-modulok oktatása történik meg a gyermek-alapellátás résztvevői (védőnők, háziorvosok, házi gyermekorvosok) számára. Az alprojekt érinti mind az egyetemi alapképzést, mind a posztgraduális képzést, valamint a munkába visszatérők tudásának felfrissítését is. 
 
A gyermek fejlődésének nyomon követésére, valamint az időben nyújtott segítségadáshoz az eddig alkalmazott tevékenységekhez a módszertan révén két új elem fejlesztése kapcsolódik: a rizikó kérdőív és a szülői kérdőív. Ezek közül a most kifejlesztésre került szülői megfigyelésen alapuló kérdőív Magyarországon, de világviszonylatban is egyedülálló. Sok országban használnak szülői megfigyelésen alapuló kérdőíveket a gyermek fejlődésének nyomon követésére, de arra még nem volt példa, hogy egy ország összes csecsemője és kisgyermeke fejlődését követni próbálták volna. A kérdőív segítségével a szülők tapasztalatai is bekerülnek a rendszerbe, annak érdekében, hogy időben felfedezhetőek legyenek azok a problémák, amelyeket korai kezeléssel korrigálni lehet. A kérdőív 0 és 7 éves kor között vizsgálja a gyermekek fejlődését 15 életszakaszban.
 
Mindez egy komplex szűrőrendszer részét képezi majd, amelyhez a fejlesztés alatt álló rizikó kérdőív kapcsolódik, illetve a korszerűsített és egységes védőnői státuszvizsgálatok, életkorhoz kötött orvosi szűrővizsgálatok, valamint gondozási tervek. Ezek összessége időben és megbízhatóan jelzi majd a veszélyeztetett kisgyermekek körét.
 
A kiszűrt gyermekek további ellátására jelenleg nem létezik egységesen követendő irányelv, ezért a koragyermekkori program során javaslat készül az ún. „gyerekút” kialakítására. Ennek kidolgozása segítheti a korai beavatkozásra szoruló gyermek és családja mielőbbi ellátását, továbbá a szakember és a szülő számára is egyértelmű utakat, leírásokat ad az intézményrendszerben való eligazodáshoz. 
 
GYEMSZI
Kommunikációs Osztály
(2013.05.28.)