– A szürkehályog előfordulása azért mutat folyamatos növekedést, mert egyre idősödő társadalomban élünk. Ennek mértékét jól tükrözi, hogy ma a világban a leggyakoribb műtéti beavatkozás a szürkehályogműtét. A szürkehályog sokkal gyakoribb a cukorbetegeknél. Miután növekszik számuk, így ezen szembetegség megjelenése is nő. A cukorbetegek esetében a retinopátia jelenti a legsúlyosabb szövődményt, mert a retina, vagyis a látóideghártya ereinek károsodása vaksághoz is vezethet. Minél hosszabb ideje cukorbeteg valaki, erre sajnos, annál nagyobb az esély. A vércukorszint megfelelő beállítása, az előírt diéta betartása, a mozgás, és nemkülönben a rendszeres szemészeti vizsgálat ezért rendkívül fontos – emelte ki a főorvos.

A látást ugyancsak veszélyeztető szürkehályog azonban egészen fiatal korban is jelentkezhet. Ez annak tulajdonítható be, hogy a kint-tartózkodás alatt nagyon sok káros napsugárzás éri a szemet, ami felelőssé tehető a betegségért. A megfelelő UV-védelemmel ellátott szemüveg használata éppen ezért kívánatos. A már kialakult szürkehályog egyetlen gyógymódja a műtéti beavatkozás.

 

- Évente 1800–2000 szürkehályogműtétet végzünk az osztályon. A TB-támogatottan elérhető egyfókuszú műlencsékkel vissza tudjuk adni a betegnek távoli látását, minimális fénytörési hibával, a közel látáshoz pluszként olvasó szemüveget biztosítunk számukra. Osztályunkon, szintén TB-támogatottan, az egyfókuszú tórikus, cilinderes műlencsékkel is végzünk műtéteket. Ezek beültetésével a szem fénytörési hibája mellett a szaruhártya görbületi hibáját is korrigálni tudjuk az éles látás érdekében – mondta el dr. Szalczer Lajos.

Az életkor előrehaladtával a csarnokvíz termelődése és elvezetése közti egyensúly is felborulhat, amely az „alattomos betegség”, a zöldhályog, a glaukóma kialakulásához vezet.

– Ilyenkor az történik, hogy az elvezetést biztosító szűrőrendszer sérül, illetve elzáródik, a csarnokvíz nem tud távozni. Megemelkedik a szemnyomás, amely károsítja a látóideget. A látóidegrostokat szép csendesen elpusztítja már 2-6 higanymilliméteres emelkedésnél, ami semmiféle panaszt nem okoz. A beteg látótere ugyan szűkül, mégis egészen az utolsó időszakig élesen lát. Igaz, már csak csőlátótéren keresztül, de még le tudja olvasni a szemészeti táblát. Az öregszeműség az ember 40-45 éves korában kezdődik, s ha már olvasó szemüvegre van szükségük, felkeresik a szemorvost. Ezt a pillanatot használjuk ki, mi szemészek, mert a szemfenék-vizsgálat során ki tudjuk deríteni a zöldhályog okozta károsodást. Ezáltal időben szűrjük ki a beteget, amely azért fontos, mert a kezeletlen zöldhályog miatt a látóidegre nehezedő nyomás vakságot okozhat. A normális szemnyomás beállítása elsősorban szemcseppekkel történik. Osztályukon lézeres kezelésre és műtétre is van lehetőség, amely eljárásokkal a csarnokvíz elfolyását biztosítjuk.

A szemfenék-vizsgálat, mint szűrési lehetőség a makuladegeneráció megállapításának is a legfontosabb eszköze. A korral járó szembetegség, amely vezető oka az időskori vakságnak.

– A makuladegeneráció a sárgafolt sorvadása, amely az éleslátás helyén az ideghártya sejtjeinek pusztulását jelenti. Kétféle formája létezik. A száraz típusa vitaminokkal kezelhető, így az amúgy is lassan előrehaladó betegség lényegesen lassítható. A nedves típusa egyik pillanatról a másikra el tudja vinni a beteg látását. Kóros érburjánzás alakul ki, amely folyadékszivárgást, vizenyőt, valamint vérzést okoz az éleslátás helyén. Ezeket az elváltozásokat a szembe adott injekciókkal tudjuk kezelni, amely által a beteg látása hosszabb időre megmenthető. A rendszeres szemészeti vizsgálaton való részvétel tehát rendkívül fontos. Ambulanciákon évente 30-35 ezer pácienst látunk el. Ahogy már említettem, a többnyire szemüvegigénnyel jelentkező érintett korosztályt szürkehályogra, zöldhályogra és makuladegenerációra egyaránt szűrjük. A látást súlyosan veszélyeztető három időskori szembetegség korai felismerése elengedhetetlen a jó látás hosszú távú megőrzésében – szögezte le dr. Szalczer Lajos szemész főorvos.

Forrás, fotó: zaol.hu