„Küldetésünk az okosorvoslás népszerűsítése, a korai diagnosztika elősegítése és a kardiológiai megbetegedések megelőzésének javítása. Ezzel a mottóval ismertettük áprilisban az Egerben rendezett kardiológiai napokon azt a kezdeményezést, amelynek keretében az elmúlt hónapokban a térség háziorvosi praxisaival együttműködve elkezdtünk dolgozni” – emelte ki dr. Szilágyi Attila az okoskardiológiával kapcsolatos kérdések megválaszolása közben.

Az Európai Szociális Alap és a központi költségvetés Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által biztosított finanszírozásában, a csaknem 20 milliárd forint összértékű EFOP – NNGYK projekt keretében Magyarország kevésbé fejlett régióiban tevékenykedő háziorvosi praxisokat támogatják a szakellátás tehermentesítéséhez szükséges modern diagnosztikai eszközökkel.
Ennek keretében mintegy 2500 háziorvosi praxis részesült fejlesztésben, amelynek csak a kardiológiai eszközlistája magában foglal többek közt nyugalmi és Holter EKG-készülékeket, boka-kar-index mérőket, nyugalmi spirométereket, valamint pitvarfibrillációszűrő EKG-t. Ezek az eszközök kiválóan alkalmasak a digitális adatok gyűjtésére és továbbítására, ezzel is elősegítve a hatékonyabb betegellátást.
„Az okoskardiológia tulajdonképpen az a törekvés, hogy összekössük az alapellátást a szakorvosi ellátással, javítva ezzel a betegellátás minőségét és hatékonyságát” – hangzott el a témában összehívott egri tanácskozáson.

A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) támogatásával elindult kezdeményezés, prof. dr. Becker Dávid, prof. dr. Vágó Hajnalka és prof. dr. Járai Zoltán vezetésével azzal a céllal jött létre, hogy a hazai kardiológiai szűrési gyakorlatba bevezesse a mesterséges intelligencia által támogatott diagnosztikai megoldásokat, vagyis az „okosorvoslást”. Ennek érdekében az MKT támogatja ismertető anyagok, protokollok összeállítását, és a témában szimpóziumok, workshopok szervezését. Ezenfelül a projekt lehetőséget teremt a digitális távleletezés alapjainak megteremtésére, ahol a kardiológiai adatok központi, anonimizált adatbázisban kerülnek rögzítésre.
E kezdeményezéshez elsők között csatlakozott a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet kardiológiai osztálya, dr. Szilágyi Attila főorvos vezetésével, aki már megkezdte az együttműködést a körzetbeli háziorvosokkal.

Dr. Szilágyi Attila az áprilisi Egri Kardiológiai Napokon előadásában részletesen ismertette a projekt céljait és eddigi tapasztalatait a kardiológus kollégákkal.
„Fél évvel ezelőtt indult az együtt gondolkodás Egerben. Ezen a projekten belül Holter, illetve 12 elvezetéses EKG-t a projektet támogató gyártótól mi évek óta használunk. Most, hogy számos háziorvosi praxisba is kerültek ilyen orvostechnikai eszközök, tovább léphettünk” – mondta a szakember.
„Mindehhez ráadásul remek alapot szolgáltatott, hogy Egerben és vonzáskörzetében a háziorvosok szakmailag összefogott közösséget alkotnak évek óta. Dr. Darvai László ostorosi háziorvos bábáskodásával működik a háziorvosi kávéház, ezt a közösséget kellett csak megszólítanunk. Függetlenül a projekttől két éve megvolt a kapcsolat. Havi rendszerességgel szakmai képzést tartottunk, kardiológiai ismereteket adunk át a háziorvos kollégáknak, egyes témákat szisztematikusan átbeszélünk velük” – fejtette ki a főorvos.
Szilágyi doktor szavaiból kiderül, hogy ez egyfajta betegútmenedzsment annak érdekében, hogy a háziorvosok tudják, mikor, hova küldjék a pácienseket, milyen elérhetőségek vannak. Ennek megfelelően átalakították az egri kardiológiai ambulancia előjegyzési struktúráját úgy, hogy minden szakmai szcenáriónak meg tudjanak felelni, a sürgős eseteket is be tudják iktatni, úgy, hogy közben van külön kapacitás erre, hogy tervezhető módon tudják fogadni az előrehozott vizsgálatot igénylő betegeket is. Tehát a rövid időn belül sebészeti beavatkozásra szoruló betegeket is úgy tudják besorolni a kardiológiai szakellátásba, hogy ez ne okozzon hátrányt a többi előjegyzett betegnek, és az ellátó egészségügyi személyzetet se terheljék túl.
„Stabilan 20-30 háziorvos kolléga csatlakozott eddig a konzultációkhoz, és nagy öröm számunkra, hogy tartósan és rendszeresen eljárnak az alkalmainkra, sikernek könyvelik el az együttműködést, és ők maguk is igyekeznek egyre jobbá tenni azt” – tette hozzá Szilágyi Attila. „Évekkel ezelőtt elindult törekvésre segített rá ez a projekt, mert végcélunk az, hogy kardiológusok és háziorvosok a régió betegeit a megfelelő kompetenciaszinten, de egységes szakmai gondolatmenet mentén együtt lássák el.”

Mit jelent ez a hétköznapokban?

A 12 elvezetéses EKG-t, a 24 órás Holter EKG-t elvégezheti a háziorvos a rendelőjében, a betegnek nem kell utaznia, gyorsan kap vizsgálatot. A háziorvos pedig egy biztonságos, könnyen használható infós rendszeren keresztül juttatja el az adatokat a kardiológus szakorvosokhoz, akik rálátnak, bele tudnak folyni a kiértékelésébe, kommunikálni is tudnak. Mindez nem helyettesíti az akut betegellátást, ez inkább a beteggondozásról szól. Összefoglalva tehát, nem kell szakrendelőbe menni egy EKG-ért.

„A folyamat oda-vissza működik, hiszen mi is megkérhetjük a háziorvosokat, hogy a hazaengedett beteget monitorozzák, távlelet születhet. Mindez a betegnek is jó, a kórháznak is, és tervezhető, ütemezni tudjuk” – mondja a főorvos és hozzáteszi: „A betegek nagyon jól járnak, lakóhelyükön elvégzett vizsgálatok után ugyanolyan teljes értékű leletet kapnak, mintha bejöttek volna a szakrendelőbe.”
Négy háziorvos már csatlakozott a rendszerhez, kettő csatlakozása folyamatban van, ez pedig olyan, mintha a kardiológiai ambulancia kapacitása ennyivel növekedett volna. Az eszközök pedig ott vannak a háziorvosoknál, több pályázat volt rá, hogy beszerezzék ezeket. A vármegyei kórház kardiológiája abban úttörő, hogy itt már a rendszer fogadó fele is működik.
Mindennek további hozadéka is mutatkozik: a napi szintű betegellátást, beteggondozást egy szinttel feljebb helyezi, anonimizált adatokat kapnak a magyar populációról, kutatási anyagot is nyernek ezáltal, amely egészségpolitikai kérdések megválaszolásában segíthet. Indirekt hozadéka pedig, hogy közelebb hozza a kardiológus alapellátó szakembereket és a háziorvosokat, olajozott kommunikációs csatornákat hoz létre.

Az okoskardiológia fontos segítséget nyújt a sztrók megelőzésében, hiszen már a háziorvosi rendelőben kiderülhet egy pitvarfibriliáció, ami akkor is megnöveli sztrók kialakulásának veszélyét, ha a beteg nem érzi, de az EKG-n látszik. Ilyenkor elindulhat a vérhígító kezelés, amely elengedhetetlen a sztrók megelőzésében.
A betegek számára megnyugtató, hogy a háziorvos egy 24 órás EKG felhelyezésével azonnal tud reagálni például a szívdobogásérzésre. A háziorvosokat az motiválja, hogy a betegeik érezzék, a legmodernebb ellátást kapják.

Forrás: Heves Megyei Hírlap