Kezdjük talán onnan, hogy milyen szerepet tölt be a hazai egészségügyi rendszerben a Korányi Intézet és mennyiben lát el speciális feladatokat?

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet 1901-ben a tuberkulózis járvány megfékezésére, kifejezetten a szegény sorsú betegek kezelésére jött létre. Miután ezt a betegséget sikerült megfékezni, megtörtént egy átállás, amiben a pulmonológiai hálózat új funkciót kapott. Ennek keretében megkezdődött az asztma, a COPD, vagyis az obstruktív tüdőbetegségek, majd a tüdőrákellátás is a tüdőgyógyászat keretein belül. Később a ritka betegségek, mint a cisztás fibrózis is vagy az azbeszt okozta mellhártyadaganat ellátásában is szintén centrumkórház lettünk. Kiemelt szerepünk van a tüdőrákellátásban, ehhez egy nagyon jól felszerelt diagnosztikai infrastruktúra és jólképzett szakértő csapat áll rendelkezésre. A diagnosztikai mellet magasszintű terápiás tevékenységet látunk el, illetve nagy hangsúlyt helyezünk az életvégi ellátásra is. Így egy hospice palliatív osztály is működik intézményünkben, ahol azokat a betegeket segítjük, akiknél már nincs további daganatellenes kezelési lehetőség. Ezekben az esetekben is fontos, hogy emberhez méltó, megfelelő tüneti, a szenvedést megelőző, enyhítő kezelést alkalmazzunk. A hozzátartozókat ebben a nehéz időszakban gyászfeldolgozó csoportos foglalkozások keretében segítik szakembereink, pszichológusaink. Mindezen túl felelősek vagyunk az országos módszertan kidolgozásáért, szakmai irányelveket, protokollokat fejlesztünk, de aktívan részt veszünk az oktatásban is. A daganatos betegellátásban szintén országosan vezető szerepet töltünk be, kiemelendő a mellkassebészeti ellátás, amit biztosítunk és valamennyi terápiát légzőszervi rehabilitációval egészítjük ki.

Éves szinten ez mekkora betegtömeget jelent és mely betegségcsoportok képviselik közöttük a legnagyobb arányt?

Éves szinten járóbeteg-ellátásban több mint 70 és 100 ezer közötti esetet látunk el, a fekvőbeteg-ellátásban ez a szám 15 ezer körül van. A betegcsoportok közül kiemelkedő a tüdődaganatos (55%), és a COPD-s betegek (11%) ellátása. A Covid-járvány rávilágított arra, hogy 120 évvel ezelőtt egy fertőző betegség megfékezésére jöttünk létre, vagyis a pulmoinfektológiában is fontos szerepet kell játszanunk a jövőben is. A COVID-19 járvány alatt intézetünk a legsúlyosabb betegek ellátását vállalta. Az Intenzív Osztályon kialakított ECMO Központban zajlottak a műtüdő kezelések. Ezt a speciális kezelést, korábban inkább transzplantáció esetén, illetve kardiológiai betegségekben használták, de a Covid kapcsán felszínre került, hogy a lélegeztetés nem elégséges, hanem a vér testen kívüli oxigénnel való dúsítása is nagyon fontos, hogy a kritikus állapoton átsegítse a beteget. Az egyik pozitív hozadéka a járványnak, hogy a nagyszámú műtüdőkezelés tapasztalatait a mellkassebészetben felhasználva ma már olyan betegeket is meg tudunk operálni műtüdő segítségével, akiknél korábban nem jött szóba műtét.

Milyen más tanulságot emelne ki, amely a Covidnak volt köszönhető?

Megtanultuk, hogy „békeidőben” is mindig felkészültek legyünk egy kiterjedt járvány kezelésére. Nem újszerű dolog a kézmosás, maszkhasználat, a felületek tisztán tartása, de most még inkább felértékelődött a jelentőségük.

A betegek oldaláról lehet tanulságokat leszűrni, tudatosabbak lettek a betegségeiket illetően, netalán korábban felismerik a tüneteiket és korábban jönnek el szakemberhez?

Erre nagyon nehéz válaszolni, mert a Covid-járvány hatással volt például a COPD-s betegek ellátására is. Az ő kórházi kezelésüket befolyásolja, hogy milyen légúti fertőzésnek vannak kitéve, és nem ajánlott extra kockázatot vállalniuk. Érdekes módon lecsökkentek ezek a légúti infekciók azzal, hogy az adott beteg kevésbé látogatott közösségi tereket, a családon belüli érintkezések is óvatosabbá váltak. Megfigyelhető, hogy napjainkban például az influenzaszezonban már gyakran megjelenik a távolságtartás, a maszkhordás, akár családi rendezvényeken során is. Erősödött az egészségtudatosság az emberekben, megértették azt, hogy oda kell figyelni egymásra.

Mennyire jönnek újra a kórházi betegek?

Mostanra visszaállt a korábbi helyzet, bár nem olyan mértékben, mint a Covid előtti években. Ami érthető is, hiszen a Covid-járvány másik fontos tanulsága, hogy előtérbe és napi használatba kerültek a telemedicinális eszközök. Erre a legjobb példa az e-recept. Nem szükséges csak a gyógyszer kiírása miatt a kórházba jönni, ezzel is le lehetett csökkenteni a találkozások számát, és így a kockázatot. A koronavírus-járvány rávilágított arra is, hogy a nem fertőző, krónikus betegségek befolyással bírnak a a fertőző betegségek súlyosságára és kimenetére. Magyarországon a túlsúlyos betegek, a dohányosok aránya nemzetközi összevetésben is magas. Ezen kockázati tényezők, valamint a nem kezelt magas vérnyomás, cukorbetegség fennállása súlyosabb állapotot eredményezhet a fertőző betegség esetén, más a túlélési esélye például a Covid-fertőzéssel szemben annak, aki ezekbe a rizikócsoportokba tartozik.

Ha már szóba hozta a dohányzást, mint fontos kockázati tényezőt és nyilván amellett sem mehetünk el, hogy a tüdőrákért is nagy számban ez az életmód a felelős. Hogy áll most Magyarország ezen a téren, mik a trendek?

A dohányzás nagyon sok szervet érint. Intézetünk a légúti megbetegedések okán mind a krónikus betegséghez köthetően, mind a tüdőrákkal való kapcsolatában erőteljesen találkozik. Több mint 10 éve működik dohányzásleszokást támogató központunk, valamint különböző vizsgálatokat is végzünk a hazai dohányzási szokásokról különböző korcsoportokban. Ezek eredményeit összehasonlítjuk a nemzetközi trendekkel. Mindezen túl a szakemberképzésben is részt veszünk, hogy ez a tudás, illetve eszközrendszer ott legyen a háziorvosi rendelőben, a tüdőgondozói hálózatban és az Egészségfejlesztési Irodáknál. Fontos, hogy az érintettek megfelelő információhoz jussanak, például fel kell hívni a dohányosok figyelmét arra, hogy a dohányzás nemcsak tüdőrákot okoz, hanem olyan kardiovaszkuláris megbetegedésekhez is vezethet, mint az infarktus, a stroke, a perifériás érszűkület, melynek következtében akár a végtagját is elveszítheti a beteg. Ezeket nem szabad szem elől téveszteni.

Mi a dohányzásra krónikus betegségként tekintünk, amiből nem tud valaki egyik napról a másikra meggyógyulni. Minden dohányzónál más biokémiai változást eredményez ez a függőség. Vannak genetikai meghatározó tényezői is annak, hogy ki lesz függő. Ezért nem lehet és nem is szabad egy receptúrát, egy csodafegyvert megadni és azt a látszatot sem kelteni, hogy van egy módszer, amivel majd sikeresen leküzdheti a függőségét és segít az életmódváltásban. Fontos a megelőzés, illetve a személyre szabott program és fontos tudni, hogy sosem késő, hiszen éveket nyerhet, aki leszokik.

Mekkora veszteséget okoz ez a függőség egy évben?

A dohányzás a nem fertőző betegségek és az ezekből eredő halálozás legfontosabb kockázati tényezője, évente több mint 25 ezer ember haláláért felelős Magyarországon. Kérdezte, hogy milyen trendeket észlelünk idehaza. Ezek közül az egyik legérdekesebb, hogy a vágottdohány-termékek mellett megjelent egy új jelenség, a hevített dohánytermékek. Sajnálatosnak tartjuk, hogy szakemberek hangsúlyozzák ezen termékek esetében az ártalomcsökkentést, ez ugyanis nem igaz. Hosszú távon ezeknek a készítményeknek a metabolitjai is súlyos, akár idegrendszeri, légzőszervi, gyomor-, bél- és egyéb elváltozásokat okozhatnak. Illetve ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ezekben az új típusú termékekben is jelen van a nikotin különböző mértékben, így az érelmeszesedés, érszűkület kialakulásához ugyanúgy hozzájárul, mint a hagyományos dohánytermék.

Miért nem döntheti el az adott magyarországi fogyasztó, hogy mivel károsítja magát?

A mi szerepünk a figyelemfelhívásban, a hiteles tájékoztatásban van. Nagyon rossz tendencia, hogy a fiatalok körében az új termék kipróbálása magas arányt képvisel. A dohányzó felnőttek, de még a dohányzással kísérletező 13-15 éves fiatalok többsége is tisztában van azzal, hogy a dohányzás ártalmas. Kedvező, hogy 2008-hoz képest mintegy felére csökkent a cigaretta kipróbálás és a napi dohányzás aránya a 13-15 éveseknél, ugyanakkor ezzel párhuzamosan emelkedik a még soha nem dohányzó 13-15 évesek e-cigaretta használata. A 15-16 éveseknél mért magas dohányzói arányok felnőttkorra megmaradnak. Ugyanebben a korcsoportban az e-cigaretta valamikori és jelenlegi használatának európai és hazai száma is emelkedett az elmúlt évben. A 18-34 év közötti magyar felnőttek 31%-a dohányzik (30% cigarettázik, 4% e-cigarettát használ). A teljes felnőtt lakosság dohányzási aránya 29% (férfiak 34%, nők 25%).

Az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek okozta egészségkárosodás kockázata termékenként eltérő, illetve megfelelő becsléséhez további vizsgálatok szükségesek, azonban bizonyos kockázatok – pl. a nikotinfüggőség kialakítása és fenntartása – már ismertek, ezért a leghatározottabb fellépés szükséges ezek visszaszorítása érdekében.

És ebben is szerepet játszik a nikotin, amely a függőség kialakításért felel az új termékek esetében is?

Igen. Az új termék a nikotintartalma miatt a függőséget fenntartja, a leszokásban nem segít.

Ha nem az új termékek, akkor mik lehetnek a dohányosok segítségére a leszokástámogatás tekintetében?

Ebben is nagy a felelősségünk, hiszen felmérések szerint a dohányzók 90%-a megbánja, hogy elkezdett dohányozni és legalább ekkora arányban szeretnének leszokni. A leszokási próbálkozások pedig igen gyakoriak: Magyarországon a 18 év feletti dohányzók több, mint fele már megpróbált leszokni. Sajnos azonban az önállóan leszokni próbálkozó dohányzók csak 4-8%-ának sikerül hosszú távon (legalább egy évig) absztinensnek maradni. Az egészségügyi szakember leszokási tanácsa (12-15%) és különösen a viselkedés változásra alapozó tanácsadási programok (8-35%) nagyobb segítséget jelenthetnek a leszokás folyamatában. A dohányzás visszaszorítását célzó szabályozások bevezetése, az egészségesebb életmód igénye és a leszokást segítő lehetőségek gyarapodása következtében a dohányzók egyre inkább érdeklődnek is a leszokás iránt. Hátráltatják azonban a dohányzást elutasító magatartás elterjedését az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek megjelenése, a dohányzással és a dohánytermékekkel kapcsolatos hiányos lakossági ismeretek, illetve megküzdési készségek, valamint a dohányzó környezet. Mindezen tényezők miatt a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések között megítélésem szerint az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a leszokástámogatásának, bizonyítottan hatékony módszerekkel és kiemelten az egészségügyi ellátás kereteiben. A szakemberekben és a dohányzókban is tudatosítani kell, hogy a dohányfüggőség krónikus betegség, melynek kezelésében kiemelkedő jelentőségű az egészségügyi/tanácsadó szakember szerepe.

Van erre elegendő szakember?

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben működő Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ (DLTK) 2012 óta több mint 1300 fő, az egészségügy valamely területén tevékenykedő szakembert készített fel a leszokástámogatás végzésére. A jelenleg rendelkezésre álló támogató lehetőségek megtalálhatók az Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ honlapján (https://www.leszokastamogatas.hu/). A leszokást támogató csoportos vagy egyéni foglalkozások országszerte elérhetők az egészségfejlesztési irodákban, valamint létezik ingyenes, országosan elérhető telefonos leszokást támogató program is (06-80-44-20-44). Az önálló leszokáshoz pedig segítséget nyújt a „Gond? Egy szál se!” mobiltelefonos applikáció 21 napos kihívás programja. Jelenleg az egészségfejlesztési irodák 92%-ban elérhető olyan leszokás támogatásra képzett szakember, aki egyéni vagy csoportos formában tudja segíteni a dohányzókat a leszokásban. A DLTK emellett működteti az ingyenesen elérhető telefonos tanácsadást.

Mennyire nehezítik meg az intézet működését az aktuális kihívások, mint például az energiaköltségek elszállása?

Sajátos pavilonrendszerben működik az intézet, de természetesen megtettük azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a kiadásainkat optimalizálták. Emellett továbbra is törekszünk arra, hogy legyenek alternatív bevételi forrásaink, folyamatosan figyeljük a pályázatokat, projekteket, melyekkel az intézetünkben zajló alapkutatások hátterét biztosíthatjuk, de figyeljük azokat a lehetőségeket is, amelyekkel jobbá tudjuk tenni a környezetünket a dolgozók és a betegek számára. A pályázatokban hazai és külföldi partnerekkel egyaránt résztveszünk. A klinikai kutatási keretszerződéseink is azt a célt szolgálják, hogy a betegágy mellett felmerülő, megfogalmazott kérdéseket úgy tudjuk átültetni egy alapkutatáson keresztül, hogy az akár gyógyszerfejlesztéshez, akár technológiai eszközfejlesztéshez is hozzájáruljon. Folyamatosan szélesítjük szemléletünket a betegellátás fejlesztéséhez szükséges digitális eszközök bevonásával. Számos klinikai gyógyszervizsgálatban jelen vagyunk, melyeknek kiemelt hozadékuk, hogy a beteg hozzájuthat olyan, még befogadás előtti gyógyszerhez, amely az életkilátását, illetve életminőségét javítani tudja. De számunkra is rendkívül hasznos, hiszen hozzáférünk a legújabb tapasztalatokhoz, és adatokhoz a legújabb terápiás szerekről, amely tudást sikeresen állítjuk a gyógyítás szolgálatába a későbbiekben.

Forrás: Portfolio, fotó: Stiller Ákos/Portfolio