Milliók életét mentette meg: 100 éves az inzulin
A Diabétesz Világnapot minden évben november 14-én rendezik meg világszerte. Több mint 30 éve került a világnapok sorába, az azóta eltelt időszakban a cukorbetegség valódi népbetegséggé vált. Hazánkban 750.000 diagnosztizált diabéteszes van, becslések szerint ugyanennyien lehetnek azok, akik nem tudnak anyagcsere-betegségükről.
Az egészségügyi világnapok arra szolgálnak, hogy a figyelem középpontjába állítsák a népegészségügyi szempontból kiemelt témákat, betegségeket. Az idei diabétesz világnapnak külön apropót ad, hogy Frederick Banting - Charles Besttel közös gondolata alapján - 100 éve fedezte fel a diabétesz ellátásban nélkülözhetetlen inzulint. Nekünk, gyermekgyógyászoknak ez azért is nagy dolog, mert az inzulin első klinikai alkalmazásával egy 13 éves kisfiú életét sikerült megmenteni. Érdekesség, hogy Magyarországon a Korányi Klinikán történt az első felnőttkorú várandós nő inzulinnal való kezelése, ami világviszonylatban közel egy időpontra esett egy torontói klinika ugyanilyen terápiájával – ismertette a világnap hátterét és jelentőségét Dr. Gelencsér Éva, a Soproni Gyógyközpont gyermek diabetológus főorvosa.
A cukorbetegség egy komplex anyagcsere betegség, akkor alakul ki, ha a szervezetben megszűnik vagy csökken az inzulintermelés. Alapvetően két típusa van: az 1-es típusú cukorbetegség inkább a gyermekeket és a tinédzsereket érinti, de fiatal felnőtteknél is megjelenhet. Az 1-es típusú diabéteszesek úgynevezett inzulinhiányos betegek, akik jellemzően életük végéig inzulinra szorulnak. A 2-es típusú cukorbetegség általában idősebb korban alakul ki, főleg elhízottaknál, illetve nem túlsúlyos, de inzulinrezisztens felnőtteknél. A diabétesznek ez a típusa a helytelen életmód következtében ma már gyermekeknél is egyre gyakoribb.
Dr. Gelencsér Éva főorvos a világnap kapcsán kifejtette: időszerű felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy a pandémia enyhülése után új utak nyíltak meg a diabetológiai ellátásban is. A gyermek-diabetológiai szakrendelésen a karantén alatt is biztosítani tudták a gondozott családok folyamatos ellátását. „Hibrid” módszerekkel dolgoztak, ami azt jelentette, hogy a betegeknek és családjaiknak a személyes megjelenés mellett meg kellett tanulniuk olyan digitális technológiákat, amelyek szerencsére ma már rendelkezésre állnak a cukorbetegek gondozása és a minőségi anyagcsere-beállítás során. Olyan technikai, informatikai eszközök használatát kellett elsajátítani, amelyek digitális információk közvetítésére alkalmasak.
A gyermek diabetológiában kivételes lehetőségeink vannak, mivel kiskorú betegekkel dolgozunk, akik rugalmasak és kíváncsiak. Az új módszerek nagyon sok tanulási készséget igényelnek, illetve hajlandóságot is kívánnak az orvosok, az edukátorok, a nővérek, az ápolók és természetesen a betegek részéről is. Ebben nagyon sokat fejlődtünk és ezt a fajta hajlandóságot mindenféleképpen szeretnénk fenntartani. Folyamatban lévő fejlesztéseink is ezt a célt szolgálják – tette hozzá.
Forrás, fotó: Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet