Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár sajtótájékoztatón közölte, hogy csütörtökön átutalták az állami fenntartású 99 intézménynek a pénzt. A Honvédkórház, amelynek a legnagyobb a tartozása és 3,9 milliárd forinttal részesül a konszolidáció összegéből, a két minisztérium közötti fejezetátcsoportosítás miatt pénteken kapja meg a támogatást, míg az egyházi fenntartású és az állami többségű gazdasági társaságok által fenntartott intézmények a jövő hét elején jutnak hozzá a pénzhez. Mint ismeretes, a Kormány 1226/2015. (IV.20) határozata alapján 60 milliárd forint átkerült az Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetésébe a kórházak adósságkonszolidációjának céljából, a végrehajtáshoz szükséges jogszabályi háttér pedig a Magyar Közlöny legutóbbi számában került kihirdetésre.

Az államtitkár emlékeztetett: az állam átvállalta minden magyarországi állami, egyetemi, egyházi fenntartású kórháznak - amelynek az egészségbiztosítási pénztárral szerződése van - a március 31-én fennálló, lejárt tartozását, ennek összege 59,2 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy az a 60 milliárd forint, amely a központi költségvetésből rendelkezésre állt erre a célra, teljes egészében elegendő a kórházak adósságkonszolidációjára - mondta Zombor Gábor. 

Felidézte: az egyeztetés április 1-jén kezdődött meg. A tárgyalásokat folytató Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) minden intézménytől és beszállítótól bekérte a dokumentációkat a tartozásokról, számlákról, ezeket összesítették és ellenőrizték. Ezután készült el a támogatási dokumentum, amelynek alapján a pénzt az intézmények megkapták. Az intézményeknek egy hónapjuk van hivatalosan arra, hogy a kisebb, 500 millió forint alatti tartozásokat váró beszállítókat kifizessék - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.

Hozzátette, az ÁEEK az ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy sok esetben nem egyeztek a kórházak és a beszállítók által közölt adatok, és előfordult, hogy olyan pluszköveteléssel álltak elő beszállítók, amelyek nem voltak indokoltak. Jelezte: kiderült az is, hogy bizonyos szolgáltatások, eszközök beszerzési ára eltérő az egyes kórházakban, annak ellenére, hogy ugyanattól a beszállítótól származnak, ezek pedig arra inspirálják az államot, hogy bizonyos szerződéseket "vizsgáljon felül".
Az államtitkár hozzátette: most is lehetőség van arra, hogy több intézmény közösen intézze a beszerezéseket, véleménye szerint a jövőben több ilyen együttműködés lesz.  
Kiemelte: a cél az, hogy a kórházak adósságnövekedése megálljon, de a kórházaknak is fegyelmezetten kell gazdálkodniuk.  
Zombor Gábor azt mondta, a nagy beszállítók "felelősséggel és tisztességgel" álltak a tárgyalásokhoz.
Kitért arra: a kórházak április 1-jei lejárt adóssága 84 milliárd forintot tett ki, ennek egy része beruházási, uniós forrásból lehívható összeg volt, amelyet az intézmények megelőlegeztek és valamilyen adminisztratív ok miatt még nem tudtak lehívni.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója elmondta: 194 ezer számlatételt kellett átnézniük. Jelezte, arra kérték a nagy beszállítókat, hogy csak a késedelmes teljesítésből eredő tényleges költségeiket hárítsák át, ezt a kérést minden beszállító akceptálta.

A konszolidációs folyamat menetrendje szerint a továbbiakban közvetlenül az egészségügyi intézmények és beszállítóik közötti egyeztető tárgyalások zajlanak.
Az egészségügyi kormányzat legfontosabb célja az egészségügyi ellátórendszer megerősítése a minőségi betegellátás igényeire is figyelemmel. A stratégiai cél eléréséhez szükséges mind az ellátórendszer intézményeinek konszolidációjához kapcsolódó feladatok, mind a kiemelt jelentőségű szakmapolitikai célok megvalósítása. Ennek érdekében a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a 43/1999. (III.3.) Korm. rendelet módosítása, amely több, a betegellátás szempontjából fontos és pozitív változást hoz.

A rendeletmódosítás értelmében a közfinanszírozott CT, MRI diagnosztikai szolgáltatók számára rendeleti szinten kötelezővé válik, hogy a betegek számára - rosszindulatú daganatos kórkép klinikai gyanúja esetén - 14 napon belül a diagnosztikai vizsgálatot elvégezze.

Az egészségügyi kormányzat ugyancsak prioritásként kezeli a várólisták csökkentését, ezért több alkalommal fordított erre többletkeretet. 2014-ben 786,5 millió forintot, majd az év végén 1 milliárd forintot biztosított erre a célra. A várólista csökkentési program 2015-ben is folytatódik. Az egészségügyi kormányzat további 5 milliárd forint célzott többletforrást fordít a várólisták csökkentésére. A programba vont várólisták: Szürkehályog műtétek, gerincstabilizáló műtétek, epekövesség miatti beavatkozások, sérv műtétek, térdprotézis műtétek, csípőprotézis műtétek, ortopédia nagy műtétek, nyitott szívműtétek.

A többletforrás kontrollált felhasználásának hatásaként a várakozási idő minden egyes várólista esetében a szakmailag megengedett európai szintű várakozási időre csökken, ez kisebb műtétek esetén 2-3 hónapos várakozást jelent, de a nagyízületi műtétek esetében is teljesül az az elvárás, hogy fél éven belül elvégezhető legyen minden műtét. Annak érdekében, hogy a többletforrás felhasználásának eredménye a program célkitűzésének megfelelően és egyértelműen megmutatkozzon, az OEP a program keretében ellátott betegekről, illetve a várólisták adatairól az on-line rendszer adatai alapján rendszeresen elemzést készít.

Forrás: EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság/MTI