2023 végén jelent meg a Magyar Közlönyben az a miniszteri rendelet, mely létrehozta az Egészségügyi Szakmai Kollégium Egynapos Sebészet Tagozatát, és az elnöki feladatra a miniszter az egészségügyi államtitkár révén dr. Mészáros János sebész szakorvost kérte fel, aki korábban ágazati kabinetfőnök, helyettes államtitkár, és a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház kontrolling és minőségbiztosítási igazgatója is volt.

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium a miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete, melynek 64 tagozata van, vagyis 64 szakma képviselteti benne magát. A tagozatok öt főből állnak: elnök, titkár és három tag. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnökségét a Szakmai Kollégium elnöke, illetve a tagozatok elnökei adják.

– Mekkora kihívásnak érzi a feladatot, mennyi feladat vár önre, mint elnökre a közeljövőben? – kérdeztük dr. Mészáros Jánost.

– Jelentős kihívásnak érzem, hiszen az Egészségügyi Szakmai Kollégium – és azon belül a tagozatok – a miniszter legmagasabb szintű javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete. A szakmai feladatokon túl a miniszter felkérésére, az általa kezdeményezett egészségügyi, szakmapolitikai, finanszírozási, illetve egyéb más kérdésekben is véleményt formálhat. Nagy lépés, hogy immár az egynapos sebészet is önálló tagozattal rendelkezik, így egyenrangú véleményalkotó félként vehetünk részt a szakmai testületben a belgyógyászat, a sebészet, a traumatológia, a bőrgyógyászat és a többi szakma mellett.

– Hogyan került közel munkája során az egynapos sebészeti ellátásokhoz?

– Általános orvosként végeztem a Szegedi Tudományegyetemen, majd szintén ott szakvizsgáztam sebészetből. A manuális szakmák azok, melyek mindig is közel álltak hozzám. Az egynapos sebészet ügye a jelenlegi tagozati elnöki megbízást megelőzően is része volt életemnek, hiszen a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnökségi tagja vagyok, illetve két éve ennek a szervezetnek az elnöki pozícióját is betöltöm.

A világtrendeket, a tengerentúlon meglévő ellátási viszonyokat, illetve a Nyugat-Európában is egyre inkább hódító egynapos ellátási formákat tekintve hiszem, hogy mi sem maradhatunk le. Ezen ellátási forma feltételrendszere adott Magyarországon is, mind kubaturális, mind eszközrendszer, mind jól képzett és tapasztalattal rendelkező szakemberek szempontjából.

A betegek számára ez egy újszerű és jó ellátási forma. Amíg korábban több napos kórházi bent fekvéssel kellett szembenéznie annak, aki például egy sérvműtétre, visszérműtétre vagy epehólyag műtétre érkezett a kórházba, ezen ellátási forma keretei között 24 órán belül otthonába tud távozni.

Ezt az orvostechnika fejlődésének köszönhető minimál invazív sebészeti eljárások, a pácienst legkevésbé megterhelő műtéti technikák teszik lehetővé, a korábbiakhoz hasonló végeredménnyel. Orvos-szakmailag és egészségnyereség szempontjából is ugyanazt az eredményt kapjuk ebben az ellátási formában, mintha valaki több napot a kórházban feküdne.

– Az egynapos sebészet, mint ellátási forma Kecskeméten egy új, modern, különálló épületben zajlik. Mit jelent a beteg számára ez a gyakorlatban?

– Fontos hangsúlyozni, hogy az egynapos sebészet, mint ellátási forma, nem egy új szakma. Ez inkább egy gyűjtőfogalom, egy újszerű ellátási forma, amely most ért el arra a szakmai szintre, hogy önálló tagozata legyen. Az egynapos sebészeten belül történhetnek fül-orr-gégészet, traumatológia, ortopédia, idegsebészet, általános sebészet, bőrsebészet és számos klinikai beavatkozást végző további szakterület műtéti beavatkozásai. Ez az ellátási forma jó a betegnek, mert minimális időt kell intézményi keretek között töltenie, jó az intézménynek, mert tervezhető, és jó a finanszírozónak is, mert kiszámítható.

Kecskeméten szerencsések vagyunk, az egynapos sebészeti ellátások egy különálló, új épületben kaptak helyet, önálló szervezeti egységként működik. A műtéteket több éves szakmai tapasztalattal rendelkező kollégák végzik a legmodernebb és legkisebb megterheléssel járó technikával, a legmagasabb szintű betegbiztonságra törekedve.

– Mi az egynapos sebészeti ellátásforma feltételrendszere akár kubatúra, akár humánerőforrás tekintetében?

– Ezt a 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet „Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről” szabályozza, illetve az egynapos sebészet szabálykönyve. Pontosan meghatározott, hogy milyen feltételek szükségesek: például műtő, posztoperatív őrző, betegút menedzser, melyeknek mindenképpen lennie kell.

– Mióta létezik ez az ellátási forma Magyarországon, és mikor vált elérhetővé Kecskeméten?

– Finanszírozási szempontból 1993 óta létezik hivatalos formában, de 2008 környékén kezdett el országosan is a gyakorlatban működni. Kecskeméten 2007 óta elérhető ez az ellátási forma. Kezdetben a Nyíri úti Hotel épületben, az aktív osztályokon belül, szakterületenként helyezték el a betegeket. Ez azonban pont azt az előnyt nem testesítette meg, ami az egynapos sebészeti ellátás egyik lényege, hogy külön műtő álljon rendelkezésre, és tervezhető legyen a program. Az egynapos sebészeti ellátásban nincs azonnali sürgős műtét, amely miatt borulhat az egész napos betervezett műtéti program. Ez a betegek számára is nagyon előnyös, hiszen a páciens és a családtagok is rá tudnak készülni a beavatkozásra és az azt követő ápolásra.

Kezdetben tehát az aktív fekvőbeteg osztályokon történt az ellátás. Kialakítottuk a dokumentációs rendet, és megismertettük ezt az ellátási formát a munkatársakkal is. A volt Repülőkórház aktív fekvőbeteg-ellátásának megszűnésekor lehetőségünk nyílt annak helyén kialakítani az egynapos sebészeti egységet, amely már az ellátási forma lényegét és előnyeit is biztosítani tudta.

Néhány évvel ezelőtt – helyettes államtitkári feladataim idején – egy uniós EFOP pályázatnak köszönhetően lehetőségünk nyílt önálló egynapos sebészeti egységek fejlesztésére országosan. Ezen fejlesztés keretében Kecskeméten zöldmezős beruházásként, önálló épületben valósult meg az egynapos sebészeti egység kialakítása. Az uniós forrás az egységek kialakítása mellett lehetőséget nyújtott orvosi műszerek beszerzésére is.

– Bárkinél elvégezhetőek ezek az egynapos beavatkozások?

– Nem, ezt minden esetben az orvos dönti el. Meg kell vizsgálni a társbetegségeken túl azt is, hogy milyen szociális körülmények között él az adott páciens, hiszen otthonában fog gyógyulni. Fontos, hogy 45 percen belül az ellátó intézménybe vissza kell tudni jutnia, ha esetleg szövődmény lép fel. Van-e hozzátartozó, aki segítséget tud nyújtani, hiszen a beavatkozást követően el kell tudnia magát látni. Kérdés, hogy van-e esetleg bármilyen társbetegsége, mely kizáró ok lehet, például egy krónikus, súlyos szívbetegség.

– Ez az ellátási forma a várólisták csökkentésében is fontos szerepet játszhat?

– A várólistákon szereplő beavatkozások és az egynapos sebészeti beavatkozások között számos ponton van átfedés. Ez teszi lehetővé, hogy a várólisták lerövidítésében is egyre nagyobb szerepet tudjon játszani ezen ellátási forma. Az, hogy mennyi időn belül kerül valaki sorra, függ az adott szakmai terület leterheltségétől és adott esetben az operatőrtől is.

– Milyen lehetőségek vannak még az egynapos sebészeti ellátási formában?

– Fontos megemlíteni a finanszírozást is, jelenleg 10 százalékkal magasabb a finanszírozása ennek az ellátási formának, mint a hagyományos beavatkozásoknak, így nemcsak a betegek, de a kórházak számára is előnyös ellátási formáról beszélünk.

Az elmúlt időszakban a műtéti technika rohamosan fejlődött, a szövődmények előfordulása csökkent, ami egyre több esetben lehetővé teszi a 24 órán belüli hazamenetelt.

A tengerentúlon bizonyos műtéti szakmáknál már 60-70, Nyugat-Európában 50-60, Magyarországon pedig 40-50 százalékban ebben a formában valósul meg a betegellátás. Az egynapos sebészeti beavatkozások körét egy nemrég megjelent jogszabály kiszélesítette, amely közel 300 új műtéti beavatkozást nevesített. Ez újabb lendületet adhat az egynapos sebészeti ellátásoknak.

Forrás, fotó: hiros.hu, Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház