Május 24. a skizofrénia világnapja
Ez a nap azokról szól, akik az egyik legsúlyosabb mentális betegségben szenvednek.
Mi a szkizofrénia?
A szkizofrénia a lakosság kb. 1 százalékát érintő, egész életen át tartó idegrendszeri betegség. Görög eredetű elnevezése az elme hasadására utal, ami a közhiedelemmel ellentétben nem azt jelenti, hogy valakinek több személyisége van, hanem azt, hogy az elme működésének különböző megnyilvánulásai (pl. érzékelés, gondolkodás, érzelmek, motiváció) közötti összhang felborul és ez betegségtünetekhez vezet.
Mi okozza a szkizofréniát?
A szkizofrénia döntően genetikailag meghatározott betegség, bár a tünetek megjelenésében vagy kiújulásában környezeti stressz hatásoknak (pl. családi konfliktusok, munkahely elvesztése, egzisztenciális krízisek) jelentős szerepe lehet.
Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a betegség nem lustaság, gyenge személyiség, rossz nevelés vagy hiányos táplálkozás következménye.
Milyen tünetekkel jár?
A szkizofrénia tünetei tipikusan a felnőttkor kezdetén válnak nyilvánvalóvá. A tünetek megjelenhetnek hirtelen, néhány nap vagy hét alatt súlyosbodva, de sokszor akár évekig lappangva, lassan alakulnak ki.
A betegség súlyos tüneteit általában megelőzi az úgynevezett prodroma időszaka, ami szorongással, alvászavarral, a hangulat és a szokások megváltozásával jár. Ezt követően jelentkeznek a pozitív tünetek, az egészséges elmeműködés során egyébként nem észlelhető jelenségek, valamint a meglévő képességek leépülésével, elvesztésével járó negatív tünetek.
További információ a betegségről, tünetekről és kezeléséről letölthető pdf formátumban itt, vagy png formátumban ide kattintva.
Jelen tájékoztató nem helyettesíti az egészségügyi ellátást!
Kérjük, ha a letölthető tájékoztatóban felsorolt tünetek alapján felmerül a szkizofréniában való érintettség gyanúja saját magunk vagy családtagunk, barátunk esetében, forduljunk a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakrendeléséhez, ahol pszichiáter szakorvosok és klinikai szakpszichológusok segítenek!