A rendezvényt a kórház vezető főigazgatója, Töreki-Vörös Ibolya nyitotta meg a múltidézés mellett a jövőbe tekintő gondolatokkal.

Az intézmény vezetője hangsúlyozta, az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben dolgozók tisztában vannak vele, milyen súlyos hatást gyakorolnak a társadalomra a mentális zavarok, ezért rámutatott a gyermek és ifjúsági szakrendelés fontosságára. – Indulás óta jelentősen nőtt az igény, melyet egyaránt okozott a rendszerváltás, az uniós csatlakozás hozta változások, de a világjárvány vagy a háború miatti gazdasági nehézségek. Nőttek az esetszámok, a vármegyei adatok alátámasztják az egyre nagyobb az igényt. A korábbi több hetes-hónapos kezeléseket rövidebb ellátási formák váltják, a veszélyeztetett vagy környezetüket veszélyeztető fiatalok kórházi ellátását rövidebbre redukálják. Az akut ellátást igénylő esetek száma alacsony, leggyakoribb diagnózis a depresszió, az aktivitást, figyelmet befolyásoló zavarok – mondta el, kiemelve a család, mint közvetlen segítő szerepét, fontosnak nevezve a családterápiás szemléletű megközelítést. – Kezdetektől ez jellemezte a vármegyei ellátást. A szakemberek a fiatalokat a koruknak megfelelő életkörülményekhez visszavezető beavatkozásokat preferálják, egyre hangsúlyosabb a járóbeteg-ellátás szerepe, a hatékony szakmai team-munka más területek szakembereinek bevonásával. Legfontosabb eredmény, hogy a gondozó ezt a folyamatos ellátást kezdettől biztosítja, s létrejött a pszichiátriai műhely, majd uniós pályázat révén a szakrendelés beköltözhetett mai helyére.

A főigazgató asszony köszönetet mondott az ellátásban részt vevő szakembereknek, s ígéretet tett az infrastruktúra biztosításához a jövőben is.

A köszöntőt követően Mógor Ilona gyermekpszichiáter főorvossal, az első vezetővel zajlott egy beszélgetés az 1983-ban még kevésbé ismert terület és a gondozó születéséről, beindításáról. A főorvos elmondta, megkapta a szakmai támogatást már az egykori garázs-rendelőben is, amit igyekeztek a legbarátságosabbá tenni, ez sokat jelentett a betegeknek. A doktornő tanítványai ma igen magas szinten viszik az ellátást, szerinte a másság, az autista fiatalok elfogadása jó irányba változott, Veszprémben is alakult egy autista-foglalkoztató. Beszélt a terápia változásáról, a segítségnyújtás szélesebb lehetőségekről. – Elegendő időt kell adni a szülőknek, hogy beszéljenek, hogy elmondhassák a valós problémákat, ez a legfontosabb – összegezte.

A szakrendelő jelenlegi működését Steiner Péter osztályvezető, gyermekpszichiáter főorvos vázolta, kiemelve, a nevelés nemcsak teher és munka, de fontos örömforrás is. Ismertette a gondozás négy évtized alatt történt bővülését, differenciálódását, a jelenlegi infrastruktúrát, az uniós projekt keretében kibővített diagnosztikai eszközkészletet, informatikai hátteret. Szólt a terápiás munkát segítő hangszigetelt szobák fontosságáról, s elmondta, ma négy gyermekpszichiáter szakorvossal, klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával, családterapeutával, gyógypedagógusokkal és szociális munkással dolgoznak, de a más szakemberekkel való folyamatos konzultáció révén a betegutak nehezebben áttekinthetők. A felnőtt kórképek sokszor fiatal korban jelentkeznek, amiben a tartós környezeti stressznek igen nagy a szerepe. Arról is szólt, nem csupán a genetikai adottságok hatnak a környezetre, utóbbi is hatással van a gyermekre, de ha támogató környezetbe kerül, mindez visszaáll életkorának megfelelő fejlődési pályára, ezeket a szempontokat adatgyűjtéskor kiemelten figyelembe veszik. A család szerepe mellett a civil szervezetek, segítő csoportok munkáját ugyanúgy fontosnak tartja.

A szakmai délelőtt esetbemutatásokkal folytatódott, végül a jövőbeni kapcsolatok ápolásáról, építéséről esett szó.

Forrás, fotó: veol.hu