– A Szent János Kórház Integrált Radiológiai Osztályát – amit korábban Radiológiai Diagnosztikai Osztálynak neveztek – jól ismerjük, azt viszont nem tudtuk, hogy már Intervenciós Radiológiai Részleg is működik itt.

– Ez egy újdonság. 2022 szeptemberében vettem át az osztály vezetését, nem sokkal ezután elindítottuk az intervenciós részleget. A berendezések rendelkezésre álltak, már csak szakembereket kellett biztosítanunk a működéshez.

– Az imént körbejártuk a helyet, elmondta, hogy már az első beavatkozások is megtörténtek. Hogyan sikerült ilyen gyorsan elindítani a részleget?

– Szerencsés helyzetben voltam, hiszen a Semmelweis Egyetemről és szakmai berkekből is sikerült olyan embereket találnom, akik nyitottak voltak a közös munkára. Az osztályon jelenleg hárman rendelkezünk intervenciós licencvizsgával, otthonosan mozgunk ezen a területen, hasonló a gondolkodásmódunk.

– Monitorok, tűk és gépek. Ez nem egy hagyományos sebészet...

– Az intervenciós radiológiának két nagy csoportja van. Az egyik a vaszkuláris, a másik a nonvaszkuláris, azaz érpályán kívüli beavatkozás. Utóbbihoz tartozik a sokak által ismert biopszia, a szervekből történő mintavétel, amelyet képalkotó eszközök használatával végzünk. Az ablációt* is ide soroljuk, ami egy közvetlen energiaközlésen alapuló daganatroncsoló eljárás.

– A daganatos betegek esetében hogyan segít az abláció?

– A műtéttel egyenrangú, de kevésbé megterhelő beavatkozásról van szó. A daganatok méretét – ami általában legfeljebb három centiméter lehet –, típusát és elhelyezkedését is figyelembe kell vennünk. A tűszúrással végzett beavatkozást leginkább azoknál a betegeknél alkalmazzuk, akiknél a műtét vagy a sugárterápia nem jöhet szóba. A kemoterápia mellett alkalmazható eljárás, nagy előnye, hogy a sebészeti módszerrel szemben többször ismételhető. Nézze csak, mutatok egy tűt!

– Ezzel végzik a beavatkozást?

– Ezzel is. Az ultrahang vagy CT segítségével végig tudom követni azt a mozdulatsort, amíg a tű eljut a daganathoz. Ezután bekapcsolom azt a generátort, ami a rádiófrekvenciás, mikrohullámú, fagyasztásos vagy lézeres technikát alkalmazza. Az adott eszköz tulajdonságainak megfelelően egy tűvel maximum 3 centiméter átmérőjű volumenben tudunk hatást kifejteni. A módszer elpusztítja a tű környékén található összes daganatsejtet. A cél az, hogy a daganatot ép szélekkel együtt pusztítsuk el, tehát megakadályozzuk a továbbterjedést.

– Áttétek esetén is alkalmazható az eljárás?

– Pontosan! Ha valakinek öt áttétje van, akkor akár öt ülésből, öt tűvel kezeljük. Az elsődleges kezelési forma természetesen még mindig a sebészet. Az abláció az egyik leghatékonyabb alternatív technológia, hiszen a daganatokat aprólékos módszerrel tudjuk kezelni. Máj, vese, csont vagy épp a tüdő esetében is elvégezhető, a beteg szervezetét kevéssé terheli, és akkor is alkalmazható, ha a páciens, mondjuk, rizikófaktorok miatt nem altatható. Az idősebb generáció számára, vagy társbetegségek esetén ez nagyon hasznos beavatkozási forma, ráadásul fájdalomcsillapítás mellett jól alkalmazható.

– Van itt még egy újdonság: a DSA.

– A lehetőségek tárháza! A DSA** lényegében egy szofisztikált röntgenátvilágító, amelynek a segítségével éren belüli beavatkozások végezhetők. Elsőként tűvel végezzük az érbehatolást, majd egy vezetődrót és egy arra ráfűzött katéter segítségével, kontrasztanyag adta kép mellett, az emberi érpálya szinte bármelyik részére eljuthatunk. Ha pedig már ott vagyunk, különböző eszközökkel vagy anyagokkal éren keresztüli kezeléseket végezhetünk. Érszűkületeknél vagy érelzáródásokon átjutva például ballonos tágítást alkalmazunk, vagy behelyezhetünk fémsztenteket, amivel megelőzhető az erek későbbi újraszűkülése. Ha kis fémspirálokat juttatunk egy érbe, azok érelzáródást okoznak, így például traumás vagy egyéb érsérülés esetén akár életet veszélyeztető vérzéseket tudunk megállítani. Hasonló logika mentén úgynevezett embolizációs anyagokkal daganatterápiát is végezhetünk az eszközzel.

– Tehát az abláció a kisebb, a DSA a nagyobb daganatok kezelésére alkalmas?

– A DSA-módszerrel elzárjuk a daganatokhoz vezető érpályák útját, így azok nem kapnak oxigént, és „megfulladnak" az oxigénhiányos állapot miatt. Az ablációval ellentétben, ahol mérethatárok vannak, 10-15 centiméteres elváltozásokat is kezelhetünk. Nem tudjuk feltétlenül daganatmentessé tenni a betegeket, de ki tudunk alakítani egy olyan egyensúlyi állapotot, amit más technikákkal nem lehetséges. Ezeken túl is van még beavatkozási lehetőségünk: például a kemoterápiás portok.

– Ezeket mire használják?

– Ez egy jól tapintható, steril, bőr alatt elhelyezkedő funkciós tasak, aminek a végén egy vékony cső van, amit közvetlenül egy vénába juttatunk. A kemoterápiára szoruló betegeknek hosszú időn keresztül, heti rendszerességgel kell járniuk kezelésre. Emiatt előbb-utóbb a vénáik begyulladhatnak, tönkremehetnek. A port segítségével humánusabbá, könnyebbé tehetjük a kezelést.

– Magyarországon is nagyon magas a daganatos betegek száma. Hosszú a várólista az intervenciós kezelésekre?

– Alapvetően nincs várólista, indikációk vannak. Bízom abban, hogy egy éven belül jól működő kórházi rutineljárássá válhatnak az ablációk és a DSA-val végzett beavatkozások is.

– Mennyivel növelhetik meg ezek a korszerű eljárások az Intervenciós Radiológiai Részlegre érkező daganatos betegek túlélési esélyeit?

– Ez változó, a daganatos betegségekről nem lehet általánosságban beszélni. Ezeknek a beavatkozásoknak az egyéves túlélési mutatói lényegében teljesen megegyeznek az azonos daganatok sebészi kezelésével. A háromévesek is csak minimálisan rosszabbak, az ötéves túlélés, amit már gyógyulási szaknak hívunk, szintén alig marad el attól, mintha sebészileg kezeltük volna a beteget. Egyenrangú, de nem feltétlenül egymást kiváltó megoldásokról van szó. Sok esetben csak az egyik vagy a másik módszer jön szóba. A lényeg az, hogy több lehetőségünk van. Ha kezelésként műtét, abláció vagy épp a tumorembolizáció alkalmazható, mondjuk például májdaganat esetében, óriási a beteghaszon, hiszen kezelés nélkül hónapokon belül meghalhatnak a betegek.

– Néhány hónappal ezelőtt vette át a radiológiai osztály vezetését, de máris komoly változások történtek. Milyen céljai vannak még itt, a Szent János Kórházban?

– A legfontosabb túlmutat a gépeken és az eszközökön: a radiológusi szerep megerősítését és a jó betegellátást tűztem ki célul. A radiológia egy önálló, de a társszakmákkal együttműködni képes diszciplína, ami ellentmond a régi kiszolgálói megközelítésnek, miszerint a röntgenes megírja a leletet, és kész. A Szent János Kórház nyitott az innovációkra, támogatja, megbecsüli az ötleteket, teret ad a radiológia talpra állásának. Ezzel a rezidensek számára is megmutatja, hogy radiológusként igen fontos szerep vár rájuk. A folyamat elindult, nagyon optimisták vagyunk!

* Abláció: helyesebben pertukán képalkotó-vezérelt tumorabláció – bőrön keresztül, képalkotó-vezérelt szúrással, a daganatba vezetett tűvel végzett beavatkozás, ami a tű közvetlen környezetében (kémiai vagy energiaalapú) daganatroncsoló hatást jelent

** DSA: digitális szubtrakciós angiográfia, azaz érfestéses vizsgálat – egy olyan röntgensugárzást használó átvilágítási technika, melynek során kontrasztanyag segítségével nagy felbontással ábrázolhatók az erek. A röntgensugárzást elnyelő képletek (pl. csontok) digitálisan „kivonódnak” a képből, így lehetővé válik az erek igen pontos ábrázolása. Különféle katéterek használatával az ábrázoláson túl számos beavatkozásra is lehetőség nyílik, a többi között értágításra, tumort ellátó erek elzárására.

Forrás, fotó: hegyvidekujsag.hu