Az Európai Unió társfinanszírozásában országszerte közel 80 helyszínen megvalósuló projektben vettek, illetve vehetnek igénybe a védőnők különböző szakmai kiscsoportos támogatási formákat, amelyek elsősorban a munkájukból adódó érzelmi terhelésük feloldásában, feldolgozásában jelenthetnek segítséget, megkönnyebbülést. Az esetmegbeszélés módszerével kollégáik támogatásával, közös gondolkodással találhatnak használható ötleteket, irányokat a problémák megoldására, a családok megfelelő, szakmailag magas színvonalú ellátásához. A szupervízió módszere pedig abban segíti a védőnő munkáját, hogy a saját belső vívódásait, érzelmi terheit megoszthassa és feldolgozhassa szűk szakmai körben. E módszerek nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a védőnő a legfontosabb munkaeszközét, saját szakmai személyiségét folyamatosan karbantarthassa, fejleszthesse.
 
A tapasztalatok szerint ezeken a csoportos foglalkozásokon a leggyakrabban megbeszélt témák között találjuk a bántalmazást, a pszichés betegségeket, az eltérő fejlődésű, valamint hátrányos helyzetű gyermekek ellátását. Kisebb számban előforduló, de komoly szakmai kihívást jelentő témák még a gyász, a veszteség a családban és a korai gyermekvállalás.
 
Ha a védőnőket kérdezzük, a legtöbb esetben azt a választ kapjuk tőlük, hogy minden nehézsége ellenére nagyon szeretik ezt a szakmát, örülnek, hogy ezt választották. Siker számukra egy-egy gyermek fogadása, jó érzés látni, hogy a megváltozott helyzetben képesek a szülők megtalálni új szerepeiket. A kisgyermekek fejlődését látni, kísérni szintén sok örömet és sikerélményt nyújt. 
 
Minden szépsége ellenére azonban komoly nehézségekkel is jár ez a hivatás. A súlyos betegségek, a mélyszegénység megtapasztalása komoly feladat elé állítja a védőnőt, de a gyermekek elhanyagolása vagy bántalmazása talán a legnehezebben elviselhető pszichés terhelés minden segítő szakember számára. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a védőnő maga is komoly etikai dilemmát él meg, amikor ilyen esettel találkozik, sok-sok tényezőt kell mérlegelnie, sokszor nagyon nehéz döntési helyzetbe kerül. Ilyenkor fontos és nagy segítség az egyetemi képzésben kapott felkészítés, de a napi nehézségek ellensúlyozására nem elegendő. 
 
A védőnő is, mint minden segítő szakember (például orvosok, pszichológusok), az ismeretei, tudása, tapasztalata, készsége mellett legfőbb munkaeszközével, a személyiségével dolgozik. Ugyanúgy, ahogyan bármely szakmában, a védőnőnek is karban kell tartania  munkaeszközét, mert felelőssége, hogy nap mint nap egészséges személyiségével, harmonikus jelenlétével segítse a családok életét. Ebben az „önkarbantartó” folyamatban segíthet most az uniós támogatással megvalósuló Koragyermekkori Program.
 
Kiegészítő információk
 
Európában szinte egyedülállóan szervezett szolgáltatási rendszer a magyarországi védőnői szolgálat. Ma Magyarországon kb. 3800 területi védőnő dolgozik. A területi védőnő a gyermekvállalásra való felkészüléstől a gyermekek 6 éves koráig jelent biztonságos támaszt a család életében. Nővédelmi feladatai keretében családtervezéssel kapcsolatos tanácsadást nyújt, segíti az anyaságra való felkészülést és lakossági szűrővizsgálatok szervezésében vesz részt. A várandós anyák gondozása során hasznos információkkal, tapasztalatokkal segíti és készíti fel a szülésre a családot. A gyermekágyas időszakban életmóddal, szoptatással, csecsemőgondozással kapcsolatos kérdésekben segít eligazodni a sokszor bizonytalan anyának és a családtagoknak.
 
A védőnő felsőfokú végzettséggel rendelkező diplomás szakember, aki négy évig tanulja a szakmáját, többnyire valamely orvosi egyetem egészségtudományi karán. Komoly felkészültséggel, szerteágazó ismerethalmazzal kell rendelkeznie, mire végzett szakemberként kikerül a családok otthonába. Az ismeretek mellett fontos szerepe van a készségtárgyaknak is, ezt a szakmát a sok gyakorlati óra miatt csak nappali tagozaton lehet elsajátítani.
 
A Koragyermekkori programról röviden
 
Ez a komplex, folyamatában több száz szakember munkáját igénylő projekt a 0-7 éves korú gyermekek alapellátásának színvonalát és hatékonyságát kívánja növelni. Az uniós forrásból megvalósuló TÁMOP 6.1.4. kiemelt projektet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által alkotott konzorcium valósítja meg.
 
A projekt a 0-7 éves korosztály optimális fejlődésének komplex támogatását célozza. A rizikó- és védőfaktorok felmérése mellett magában foglalja a gyermekek fejlődésének nyomon követését, az eltérő fejlődést mutató gyermekek kiszűrését.
 
Ugyanakkor az egészségügyi alapellátás szakembereinek hatékonyabb munkavégzését is támogatja. Külön képzési program szolgálja az alapellátásban dolgozók (védőnők, házi gyermekorvosok és a gyermeket ellátó háziorvosok) korszerűbb, egységesebb tudásának megalapozását. Az alapellátók képzése mellett a projekt a szülők számára is támogatást nyújt a gyermekük fejlődésének kibontakoztatásához és a felmerülő nevelési problémák megoldásához. A projekt informatikai fejlesztéseket is tartalmaz.