A vastagbélrák előfordulása világszerte növekedést mutat, hazánkban a második leggyakoribb, mindkét nemet érintő daganattípus. A vastagbéldaganat megelőzésének, korai felismerésének legfontosabb eszköze a szűrővizsgálaton való részvétel.


Vastagbélszűrési program


Hazánkban évente több mint tízezer emberben diagnosztizálnak vastagbéldaganatot, és az esetek közel fele végzetes kimenetelű. A vastagbélrák, azaz a vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú elváltozás főként az 50 év feletti korcsoportra jellemző, de fiatalabbaknál is előfordulhat; a férfiak magasabb arányban érintettek.
A vastagbéldaganat jellemzője, hogy lassan, több év alatt fejlődik ki, mialatt a betegek sok esetben tünetmentesek. A vastagbéldaganatok azonban jól szűrhető daganatok.
Ötven éves kor felett tehát mindenkinek javasolt a rendszeres, lehetőleg kétévenkénti szűrés a betegségre jellemző tünetek hiányában is, mert a vastagbéldaganat korai felismerése és kezelése jelentősen javítja az életkilátásokat.

A betegség és halálozás csökkentésének, valamint megelőzésének érdekében hazánkban 2018 novemberében indult el a Nemzeti Népegészségügyi Központban, a „Komplex népegészségügyi szűrések” projekt keretében az ingyenes vastag- és végbélszűrési program. Annak érdekében, hogy minél többen részt vegyenek a szűréseken, az NNK személyre szóló meghívót küld azoknak az érvényes egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező, 50-70 éves nőknek és férfiaknak, akik az elmúlt két évben nem voltak vastagbéltükrözésen, nem vettek részt székletvérvizsgálaton és nincs igazolt vastag- és végbéldaganatuk vagy gyulladásos bélbetegségük.


A vastagbélszűrés kétlépcsős módszere


A háziorvosok folyamatos bevonásával elindult önkéntes szűrőprogram két lépcsőből áll. Első lépésként a székletvér vizsgálata (rejtettvér-vizsgálat) történik, a mintavételhez szükséges csomagot a háziorvostól kell kérni, majd két egymást követő nap székletmintáját postai úton szükséges beküldeni az NNK kijelölt vastagbélszűrési laboratóriumába.
A székletvérvizsgálat nem-negatív eredménye esetén kerül sor a második lépcsőre, a kolonoszkópos vizsgálatra (vastagbéltükrözés), ami jelenleg a legkorszerűbb vizsgálómódszer a vastagbél/végbél betegségeinek (gyulladás, polip, bélfali sérv) és a korai daganat felismerésére. Előfordulhat, hogy a kezelőorvos elvégzi a végbél fizikális vizsgálatát is (rektális digitális vizsgálat), mivel a tumorok jelentős része a végbélben helyezkedik el. Ez egy fájdalommentes, egyszerű vizsgálati mód, ami az ujjakkal történő kitapintást jelenti.
A vastagbéltükrözés során úgynevezett kolonoszkópot vezetnek a vastagbélbe a végbélnyíláson keresztül. A vizsgálat során az orvos szövettani mintát is vehet, illetve eltávolíthatók a kisebb polipok, amelyek potenciálisan rosszindulatúvá fajulhatnak.
A vizsgálat sikeréhez a tükrözés előtt szükség van béltisztításra, beöntésre, mert a nem megfelelően tiszta vastagbél csökkenti a diagnózis pontosságát és növeli a vizsgálat idejét. A vastagbéltükrözés teljes folyamata 30-45 percet vesz igénybe, amelyből a vizsgálat 15-25 perc. Éber állapotban a vizsgálat kellemetlen lehet a levegő befújása és a vastagbél kanyargós részein történő áthaladás miatt, de ezt enyhíti az előtte adott bódító hatású gyógyszer. Altatásban a beavatkozás teljesen fájdalommentes.
Amennyiben a vastagbéltükrözés során felmerül a vastag-, vagy végbélrák gyanúja, valamint szövettani vizsgálattal igazolják azt, a további vizsgálatokat és a kezelést egy több szakorvosból álló csapat, úgynevezett onkoteam irányítja. A korai stádiumban felfedezett kóros elváltozás jól kezelhető, a betegség gyógyítható.


Vastagbéldaganatra utaló tünetek


A vastagbéldaganat lassan, évek, évtizedek alatt alakul ki, és a korai stádiumban sokáig tünetmentes marad. A betegségre a székelési szokások megváltozása (székrekedés és hasmenés váltakozása), puffadás, hasi diszkomfortérzés, émelygés, hányinger, rossz közérzet hívhatja fel a figyelmet.
A betegség gyanújára adhat okot a székletben megjelenő vér is, de a vérzést aranyér is okozhatja. A székletvér sok esetben szabad szemmel nem látható, ezt a rejtett vérzést csak külön teszttel vagy laborvizsgálattal lehet kimutatni. A rejtett vérzésre a kimerültség, a fáradtság, a testsúly csökkenése hívhatja fel a figyelmet.
A vastagbélben az emberek nagyjából tíz százalékánál találhatók polipok, amelyek általában jóindulatúak, de bizonyos formái hajlamosak a rákos elváltozásra, ezért jelenlétük rákmegelőző állapotnak tekinthető.


A vastagbéldaganatok kialakulásának okai


A vastagbélrák kifejlődésének pontos folyamata nem ismert, azonban számos tényező növeli a kialakulásának a kockázatát (a betegség akkor is megjelenhet, ha a rizikótényezők egyike sem áll fenn).


A vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát növeli:



• helytelen táplálkozás: túl sok kalória, túl kevés növényi eredetű táplálék;

• helytelen életmód: mozgáshiány, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás;

• korábban diagnosztizált polip;

• családi halmozódás (ha a betegség elsőfokú rokonnál fordult elő, akkor kialakulásának kockázata 2-3-szor nagyobb);

• nőknél korábban már diagnosztizált méh-, méhnyak vagy mellrák;

• gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa, Crohn-betegség);

• 50 év fölötti életkor (a bélrendszert érő káros hatások idővel összeadódhatnak).


A vastagbéldaganat kialakulásának megelőzése


A vastagbéldaganat megelőzésének, korai felismerésének legfontosabb eszköze a szűrővizsgálatokon való részvétel.


A bélrendszeri daganatok kialakulását csökkentő tényezők:


• részvétel - lehetőleg kétévente - szűrővizsgálaton, szükség esetén az esetleges polipok eltávolítása;

• egészséges életmód: rendszeres fizikai aktivitás (legalább napi 30 perc mozgás), lelki egyensúly megteremtése, testsúly kontrollja, nyugodt éjszakai alvás, mérsékelt alkoholfogyasztás, dohányzás kerülése;

• kiegyensúlyozott étrend: sok zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér- és tésztafélék; szárnyasok, halhús, olívaolaj, savanyított tejtermékek fogyasztása, kerülendők a füstölt húsok, sertészsír, margarin, magas cukor- vagy sótartalmú, tartósítószert tartalmazó ételek;

• bőséges folyadékfogyasztás (legalább napi két liter víz);

• vitaminok és ásványi anyagok pótlása: kalcium, D3-vitamin, C-vitamin, szelén, E-vitamin, folsav, omega-3 zsírsavak;

• probiotikumok kúraszerű alkalmazása a vastagbél normál flórájnak erősítése érdekében.

 

Forrás: egeszsegvonal.gov.hu