A Jósa András kórháztól a Kossuth térig megtett közös séta, majd a városháza előtt elkészített csoportkép szimbólum: azt jelképezi, hogy akik a mellrákkal küzdenek, nincsenek egyedül. Mellettük állnak a szeretteik, a sorstársaik, ahogy az egészségügyi intézményekben dolgozók is, a cél pedig közös: legyőzni a rettegett kórt. Ez volt a legfontosabb üzenete annak a keddi rendezvénynek, amivel a szűrővizsgálatok fontosságára szerette volna felhívni a figyelmet a sétát szervező egészségfejlesztési iroda, a megyei kórház, illetve a velük együttműködő számos intézmény, s civil szervezet.

Könnyű volt megtalálni a séta résztvevőit az indulási pontnál: a megyei kórház szülészeti tömbje előtt várakozók rózsaszín lufit tartottak a kezükben, s ugyanilyen színű szalagot tűztek a kabátjukra – voltak köztük fiatalok, idősek, néhányan pedig kendőt viseltek, senki előtt sem titkolva, hogy ők maguk is érintettek.

Október világszerte a mellrák elleni küzdelem hónapja, a Nyíregyházi Járásban működő egészségfejlesztési iroda pedig negyedszer rendezte meg a városi sétát, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a rendszeresen elvégzett szűrővizsgálatok fontosságára. Közösen lépünk, egységben élünk – ez volt az idei program jelmondata, és ez nem véletlen, hiszen aki beteg vagy akinek a családjában előfordult már daganatos megbetegedés, pontosan tudja, hogy meggyógyulni csak akkor lehet, ha nemcsak az egészségügyi intézmények állnak a kórral harcolók mellett, de a társadalom is.

Minden feltétel adott
– Magyarországon a tüdő- és vastagbéldaganat után a mellrák a harmadik leggyakoribb daganatfajta. Minden évben 6–8 ezer új megbetegedést diagnosztizálnak, sajnos 1500-2000 beteg pedig belehal a kór következményeibe, pedig az időben felfedezett esetek 85 százalékban gyógyíthatók – ezt mondta a séta előtt a résztvevőknek dr. Szűcs Attila, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, és hozzátette: az intézményben minden feltétel adott a kezelésekhez. – A kórház vezetésének az az egyik feladata, hogy a meglévő, magas szakmai színvonalat megtartsa, illetve hogy tovább fejlessze az eszközparkot – mondta.

– Mivel nem ismerjük az emlődaganat okát, megelőzni sem lehet, ezért a korai felismerésnek kiemelten fontos szerepe van – ezt mondta dr. Tóth Erzsébet, az Emlőcentrum vezetője, aki a két évtizeddel ezelőtt bevezetett szervezett szűrések jelentőségéről is beszélt.

Kortól, s nemtől független
– Ez a daganatfajta a 45–65 év közötti nők között fordul elő a leggyakrabban, ők azok, akik két évente behívó levelet kapnak. A szűrés ingyenes, az adminisztrációval együtt mindössze 30 percet vesz igénybe, ám sajnos kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Amikor húsz éve elindult a program, a hatalmas kampány hatására 80 százalékos volt a részvétel – volt olyan falu, ahonnan minden érintett elment a szűrésre –, ám ez annyira lecsökkent, hogy ma már százból csupán 25–en, 30-an jönnek el. Azt tapasztaljuk, hogy sokan hiába veszik észre magukon a jeleket – bőrpír, tapintható csomók, váladékozás –, csak hónapokkal később fordulnak orvoshoz, nem egy esetben akkor, amikor már késő. Az emlődaganat nem függ a kortól, sem a nemtől, a legfiatalabb beteg, akit rosszindulatú daganattal kezeltünk, 22., a legidősebb pedig 92 éves volt – tette hozzá dr. Tóth Erzsébet.

– Örömmel látok itt olyanokat, akiket húsz évvel ezelőtt kezeltem, mert ez is azt jelzi, hogy a mellrák gyógyítható – mondta dr. Erfán József onkológus főorvos, aki úgy fogalmazott: a gyógyulás nem one man show, hiszen ahhoz a társadalom és szakma együttműködésére van szükség. – Az emlődaganat az előfordulási gyakoriság terén a harmadik, de a halálozást tekintve „csak” a hetedik, az első stádiumban felfedezett mellrák ugyanis száz százalékban gyógyítható. Ezért van szükség az önvizsgálatra és a szűrésekre, mert ezzel évente 1500-2000 életet menthetnénk meg.

Nehezen hitte el
– Négy testvérem rákban halt meg, a húgomnak emlődaganata volt, és bár tudtam, hogy én is veszélyeztetett vagyok, nehezen tudtam csak elhinni, hogy a mellemben lévő csomó rosszindulatú – mesélte lapunknak a séta előtt egy nyíregyházi hölgy, aki azt kérte, a nevét ne írjuk le.

– Rendszeresen végeztem önvizsgálatot, és az egyik alkalommal kitapintottam egy csomót. Azonnal elmentem vizsgálatra, mintát vettek és egy hét múlva megkaptam az eredményt. Szerencsére kicsi volt a daganat, csak 13 milliméter, így megműtöttek, és már a sugárterápián is túl vagyok. A nővérem és a bátyám lánya is daganatos betegségben szenved, a lányom pedig rendszeresen jár szűrésre, hogy ha netalántán ő is érintett lenne, a lehető legkorábban kiderüljön a baj – mondta a hölgy, aki elárulta: vannak ugyan rosszabb napjai, amikor lelkileg padlóra kerül, de igyekszik minden napot megtölteni tartalommal, s nem engedi, hogy maga alá gyűrje a kétségbeesés. – Jól érzem magam és tudom, hogy meggyógyulok, ez nem lehet másként – tette hozzá, majd rózsaszín lufival a kezében elindult a tömegben, hogy ezzel a sétával is azt üzenje: a szűrés életet ment.

Forrás: szon.hu